Tavaly nyáron befejezték a Dunakeszi Diáknegyed építését, amibe a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium és a VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola, illetve a Kárpáti György Uszoda költözött be. A hatalmas komplexum összesen 1500 diákot képes befogadni, a lehető legmodernebb kialakítást kapta, mégis a munkálatok végén kiderült, hogy nem maradt elég pénz a szakmai képzéshez szükséges gépek és szerszámok beszerzésére.
„Már 1500 diák tanulhat komfortosabb körülmények között a közelmúltban átadott Dunakeszi Diáknegyedben. Nézze meg Ön is, hogyan néznek ki a modern tantermek, laborok, előadótermek és sportpályák!” – olvasható a március 16-án a kormány által megosztott Facebook-bejegyzésben.
A képek tényleg magukért beszélnek. Tisztaság, letisztult és világos osztálytermek, előadótermek, okostáblák, amíg a szem ellát. A gimnázium és a technikum számára is készült egy-egy tornacsarnok, hatalmas kültéri sportpályákkal, egy közös menza, illetve a már említett uszoda is, amit az egész város igénybe vehet.
Hivatalosan minden elkészült, amit 2022-ben beharangoztak, ám az eredetileg a közbeszerzésre benyújtott árajánlatot (37,2 milliárd forint) meghaladta a munkálatok díja – mintegy 135 millió forinttal.
A kormány ezt ki is fizette (az utolsó szerződés módosítás szerint 37,335 milliárd forintot), viszont az Átlátszó cikke szerint nem maradt elegendő pénz a technikumi szakmai képzéshez szükséges eszközök megvásárlására.
Nem sokkal az augusztusi átadás előtt, a beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), június végén közbeszerzést írt ki a szakmai képzésekhez szükséges eszközök megvásárlására. A „bevásárlólista” így nézett ki:
Az eljárás maga nyitott volt, az Átlátszó elemzése szerint összesen négy cég jelentkezett rá, de a közbeszerzés szeptember végén mégis eredménytelenül zárult.
A kormány nettó 943,5 millió forintot biztosított az ÉKM-nek. A legkedvezőbb ajánlat is ennek az összegnek a duplája, nettó 1,8 milliárd forint lett volna. Ami viszont a legszomorúbb, hogy a tenderösszegző dokumentum szerint ennyi pénzt később sem tudnak biztosítani erre a célra:
„A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körűen nem áll rendelkezésre, valamint a forrás biztosítására a második legkedvezőbb ajánlati árnak megfelelő összegben nem kerül sor a jövőben sem.”
Sikerült megtölteni élettel
Tavaly augusztus 31-án a Nemzeti Tanévnyitót már a Dunakeszi Diáknegyedben tartották, ami a létesítmény avatóünnepsége is volt. A rendezvényen egyébként részt vett minden olyan kormány tag, aki egy kicsit is érintett volt a projekt megvalósításában.
„Az ország legnagyobb oktatási beruházása elkészült, nincs más hátra, mint élettel megtölteni azt” – mondta az ünnepségen Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A IV. Béla Gimnázium és a Lányi Ferenc Technikum közösségi oldalaira feltöltött és a honlapokon megjelenített képek alapján ez sikerült is. A középiskolai felvételi időszakban az ideiglenes felvételi rangsor alapján sok gyerek meg is fordult náluk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
