40 milliárdból épült a szerszámokra pedig alig maradt pénz - így néz ki most a Dunakeszi Diáknegyed

Tavaly nyáron befejezték a Dunakeszi Diáknegyed építését, amibe a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium és a VSZC Lányi Ferenc Technikum és Szakképző Iskola, illetve a Kárpáti György Uszoda költözött be. A hatalmas komplexum összesen 1500 diákot képes befogadni, a lehető legmodernebb kialakítást kapta, mégis a munkálatok végén kiderült, hogy nem maradt elég pénz a szakmai képzéshez szükséges gépek és szerszámok beszerzésére.

  • Rodler Lili

„Már 1500 diák tanulhat komfortosabb körülmények között a közelmúltban átadott Dunakeszi Diáknegyedben. Nézze meg Ön is, hogyan néznek ki a modern tantermek, laborok, előadótermek és sportpályák!” – olvasható a március 16-án a kormány által megosztott Facebook-bejegyzésben.

 

Facebook
Facebook
Facebook
Facebook
Facebook
Facebook

A képek tényleg magukért beszélnek. Tisztaság, letisztult és világos osztálytermek, előadótermek, okostáblák, amíg a szem ellát. A gimnázium és a technikum számára is készült egy-egy tornacsarnok, hatalmas kültéri sportpályákkal, egy közös menza, illetve a már említett uszoda is, amit az egész város igénybe vehet.

Hivatalosan minden elkészült, amit 2022-ben beharangoztak, ám az eredetileg a közbeszerzésre benyújtott árajánlatot (37,2 milliárd forint) meghaladta a munkálatok díja – mintegy 135 millió forinttal.

A kormány ezt ki is fizette (az utolsó szerződés módosítás szerint 37,335 milliárd forintot), viszont az Átlátszó cikke szerint nem maradt elegendő pénz a technikumi szakmai képzéshez szükséges eszközök megvásárlására.

Nem sokkal az augusztusi átadás előtt, a beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), június végén közbeszerzést írt ki a szakmai képzésekhez szükséges eszközök megvásárlására. A „bevásárlólista” így nézett ki:

  • CNC megmunkáló és esztergagépek, CNC lemez megmunkálógépek és munkaállomások,
  • CNC megmunkálóközpontok, programozható ipari robot: 71 db
  • Tanulói szerszámkészletek, finommechanikai szerszámkészletek: 691 db
  • Mérőgépek, mérőeszközök, mérőrendszerek, műszerek, analóg és digitális multiméter műszerek: 713 db
  • Csiszológép, köszörűgép, ütésmérő pad, prizmás hajlító, fúró-csavarozó gép: 73 db
  • Egyéb eszközök: 2144 db

Az eljárás maga nyitott volt, az Átlátszó elemzése szerint összesen négy cég jelentkezett rá, de a közbeszerzés szeptember végén mégis eredménytelenül zárult.

A kormány nettó 943,5 millió forintot biztosított az ÉKM-nek. A legkedvezőbb ajánlat is ennek az összegnek a duplája, nettó 1,8 milliárd forint lett volna. Ami viszont a legszomorúbb, hogy a tenderösszegző dokumentum szerint ennyi pénzt később sem tudnak biztosítani erre a célra:

„A szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet teljes körűen nem áll rendelkezésre, valamint a forrás biztosítására a második legkedvezőbb ajánlati árnak megfelelő összegben nem kerül sor a jövőben sem.”

Sikerült megtölteni élettel

Tavaly augusztus 31-án a Nemzeti Tanévnyitót már a Dunakeszi Diáknegyedben tartották, ami a létesítmény avatóünnepsége is volt. A rendezvényen egyébként részt vett minden olyan kormány tag, aki egy kicsit is érintett volt a projekt megvalósításában.

„Az ország legnagyobb oktatási beruházása elkészült, nincs más hátra, mint élettel megtölteni azt” – mondta az ünnepségen Tuzson Bence igazságügyi miniszter. A IV. Béla Gimnázium és  a Lányi Ferenc Technikum közösségi oldalaira feltöltött és a honlapokon megjelenített képek alapján ez sikerült is. A középiskolai felvételi időszakban az ideiglenes felvételi rangsor alapján sok gyerek meg is fordult náluk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.