Itt a 2. legjobb vidéki gimnázium ideiglenes felvételi jegyzéke

A veszprémi Lovassy László Gimnázium után a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium is közzétette az ideiglenes felvételi rangsorait.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta az ideiglenes felvételi jegyzékeit a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, ami a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország második legjobb vidéki intézménye.

Az iskolában a 2025/26-os tanévre

  • hat évfolyamos speciális matematika,
  • négy évfolyamos matematika-fizika,
  • négy évfolyamos biológia-kémia,
  • négy évfolyamos, reáljellegű képzés /haladó angol – német
  • öt évfolyamos, két tanítási nyelvű képzés /magyar – francia
  • öt évfolyamos, két tanítási nyelvű képzés /magyar - spanyol
  • négy évfolyamos, általános tantervű, humán jelleg /angol - spanyol
  • négy évfolyamos, általános tantervű, humán jelleg /angol - francia

tagozatos osztályokra hirdettek felvételt.

Az ideiglenes listákat ide kattintva éritek el.

Ebben megnézhetitek, hogy a felvételizők az iskola felvételi folyamatában hány pontot értek el, és hogy az alapján hányadik helyen állnak az ideiglenes felvételi jegyzékben.

Középiskolai felvételi 2025: mi az az ideiglenes lista és mit lehet leolvasni belőle?

Az ideiglenes felvételi jegyzékeket a középiskoláknak 2025. március 21-ig kell összeállítaniuk és nyilvánosságra hozniuk a honlapjaikon. Ezekben a diákok rendszerint az OM azonosítójuk számával vagy a nevükkel, egyéb személyes adatok megjelölése nélkül szerepelnek.

Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.