Itt a 2. legjobb vidéki gimnázium ideiglenes felvételi jegyzéke

A veszprémi Lovassy László Gimnázium után a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium is közzétette az ideiglenes felvételi rangsorait.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta az ideiglenes felvételi jegyzékeit a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium, ami a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország második legjobb vidéki intézménye.

Az iskolában a 2025/26-os tanévre

  • hat évfolyamos speciális matematika,
  • négy évfolyamos matematika-fizika,
  • négy évfolyamos biológia-kémia,
  • négy évfolyamos, reáljellegű képzés /haladó angol – német
  • öt évfolyamos, két tanítási nyelvű képzés /magyar – francia
  • öt évfolyamos, két tanítási nyelvű képzés /magyar - spanyol
  • négy évfolyamos, általános tantervű, humán jelleg /angol - spanyol
  • négy évfolyamos, általános tantervű, humán jelleg /angol - francia

tagozatos osztályokra hirdettek felvételt.

Az ideiglenes listákat ide kattintva éritek el.

Ebben megnézhetitek, hogy a felvételizők az iskola felvételi folyamatában hány pontot értek el, és hogy az alapján hányadik helyen állnak az ideiglenes felvételi jegyzékben.

Középiskolai felvételi 2025: mi az az ideiglenes lista és mit lehet leolvasni belőle?

Az ideiglenes felvételi jegyzékeket a középiskoláknak 2025. március 21-ig kell összeállítaniuk és nyilvánosságra hozniuk a honlapjaikon. Ezekben a diákok rendszerint az OM azonosítójuk számával vagy a nevükkel, egyéb személyes adatok megjelölése nélkül szerepelnek.

Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.