Középiskolai felvételi: mihez kell az OM azonosító?

Minden 4. és 6. osztályos felvételizőnek szüksége van az általa megjelölt oktatási intézmények OM azonosítójára a középiskolai felvételi jelentkezésnél.

A középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára (tehát 6, vagy 8 évfolyamos gimnáziumba) való jelentkezés során a felvételi lapok kitöltését a jelentkező, illetve a szülő önállóan is kezdeményezheti.

A jelentkezéseket legkésőbb 2025. február 20-ig kell leadni, aminek kitöltéséhez szükségetek lesz a megjelölt középiskola OM azonosítójára.

Mi az OM azonosító?

Minden hazai középiskola rendelkezik egy hat számjegyű azonosító kóddal, ennek alapján tartja nyilván az intézményt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A középiskola OM kódja megtalálható pl. a középiskolai bizonyítványban vagy az érettségi bizonyítványban is, valamint az aktuális intézményi OM kódok a Köznevelési intézménykeresőben is elérhetőek.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az OM azonosítót ne keverjétek össze az oktatási azonosítóval, amely a közoktatásban a diákokat (és a tanárokat) azonosítja egyedileg. Ez utóbbi egy 7-tel kezdődő 11 számjegyből álló számsor, ami többek között a diákigazolványotokon is szerepel.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.