Bár kevés iskola osztja meg, milyen eredmények születtek náluk, a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország legjobb vidéki intézményei közül szemezgettünk.
Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.
Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola
A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában 28. helyen szereplő Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban a honlapjukon nyilvánosságra hozott adatok alapján azok a nyolcadikos felvételizők, akik ebben az intézményben írták a felvételi vizsgát magyarból átlagosan 32,48 pontot értek, matematikából pedig 30,44 pontot.
Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium
A középiskolai rangsorban 32. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban a nyolcadikosok magyarból 36,65-ös átlagpontszámot értek el, matematikából pedig 33,73 pontot.
Miskolci Herman Ottó Gimnázium
Megosztotta a honlapján a középiskolai írásbeli felvételi eredményeit is a rangsor 34. helyén szereplő Miskolci Herman Ottó Gimnázium is. Ebben a középiskolában a nyolcadikosok magyarból 32,93 átlagpontot értek el, matekból pedig 26,10 pontot.
Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe
Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2025. február 20-ig kell eldönteniük.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
