Ilyen pontokat értek el a nyolcadikos felvételizők az ország legjobb vidéki gimnáziumaiban

Bár kevés iskola osztja meg, milyen eredmények születtek náluk, a HVG 2025-ös középiskolai rangsora alapján az ország legjobb vidéki intézményei közül szemezgettünk.

  • Székács Linda

Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.

Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola

A HVG 2025-ös középiskolai rangsorában 28. helyen szereplő Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban a honlapjukon nyilvánosságra hozott adatok alapján azok a nyolcadikos felvételizők, akik ebben az intézményben írták a felvételi vizsgát magyarból átlagosan 32,48 pontot értek, matematikából pedig 30,44 pontot.

Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium

A középiskolai rangsorban 32. Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban a nyolcadikosok magyarból 36,65-ös átlagpontszámot értek el, matematikából pedig 33,73 pontot.

Miskolci Herman Ottó Gimnázium

Megosztotta a honlapján a középiskolai írásbeli felvételi eredményeit is a rangsor 34. helyén szereplő Miskolci Herman Ottó Gimnázium is. Ebben a középiskolában a nyolcadikosok magyarból 32,93 átlagpontot értek el, matekból pedig 26,10 pontot.

Nem mindenki felvételizik ezekbe az intézményekbe

Az átlagpontszámokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem minden diák fog abba az iskolába felvételizni, ahol megírta a központi írásbeli felvételit. A szabályok szerint ugyanis a vizsgát az ország bármelyik intézményében megírhatták a diákok. Azt, hogy hova felvételiznek, 2025. február 20-ig kell eldönteniük.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.