"Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek" - ezt gondolják a nyolcadikosok a központi írásbeli felvételiről

Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint túl sok meglepetés nem érte őket, de volt 1-2 trükkös feladat az idei felvételiben.

  • Székács Linda

Magyarból mondatelemzéssel, szövegértéssel, névalkotással és verselemzéssel is találkoztak a diákok a központi írásbeli felvételin január 18-án szombaton. Matematikából főként logikai feladatokat kaptak, de volt 1-2 meglepetés is.

Rosszabbra számítottak

Nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatlapjait, de összességében rosszabbra számított a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba készülő Noel a központi írásbeli felvételin magyarból.

A termekből éppen csak kilépett diákok, a budapesti Mira és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Noel emlékei szerint a 2025-ös központi írásbelin magyarból kaptak szövegértést, idén is kellett szólásokat és közmondásokat megfejteniük és "lefordítani" őket, továbbá főnevekből kellett személyneveket alkotniuk, és régies "szlengeket" mostani magyar nyelvre átírniuk.

Idén sem maradt el mindezek mellett a szövegalkotás feladat. A nyolcadikosoknak arról kellett egy rövidebb esszét írniuk 2-2 érvvel és ellenérvvel, hogy testvérekkel vagy egykeként jobb-e az élet. Volt, aki magát a témát furcsának találta, de az Eduline által megkérdezett diákok többségének sikerült a megadott időn belül, feltételezhetően jól megírnia.

A feladatok közül sem Mirát, sem Noelt, és a szintén budapesti Tímeát sem érték nagy meglepetések. A diákok mindegyike legalább szeptember óta készült a megmérettetésre. Jártak az iskoláikban tartott felvételi előkészítőkre, de vannak közülük, akik heti egyszer magátanárral is készültek.

Nehezebb volt, mint a korábbi években

Mint ahogy az szinte minden évben lenni szokott, a matekról már kevésbé pozitívan és mosolygósan nyilatkoztak a diákok a szerkesztőségünknek.

A szintén Budapesten élő Benett szerint a matek feladatsor furcsa volt. A Neumann János Informatikai Technikumba készülő fiút meglepetésként érte például a koordinátageometriás feladat, míg Mirának egy visszafelé gondolkodást igénylő szöveges feladat volt a legnehezebb. Ebben egy megadott számsor alapján kellett kilogikázniuk, hogy mi lehet az első szám benne.

Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek

- véli a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumba készülő diáklány.

Tímea szerint a feladatsorban kifejezetten sok volt a logikai feladat. Ő személy szerint több egyenletes példára számított, a többiek viszont nem bánják, hogy ezekben nem bővelkedett a feladatsor.

Meglesznek a szükséges pontok?

Az idei központi felvételi számos diák és szülő számára stresszesebb, mint a korábbi években, hiszen a tankerületek javaslatára több állami gimnázium is minimumponthatárokat vezetett be. Gimnáziumi képzésre például egyes intézményekben legalább 50 pontos központi felvételi eredménnyel lehetne bekerülni, míg a nyelvi előkészítős osztályokba 60 a ponthatár.

Mindezek ellenére az általunk megkérdezett diákok nem aggódnak. Úgy vélik, sikerült azt az eredményt hozniuk, amit szerettek volna. De volt közöttük olyan is, aki csak azért írta meg a központi írásbelit, hogy tesztelje a tudását. A hatosztályos gimnáziumba járó Tímea például nem tervez másik iskolába jelentkezni. Marad ott, ahová eddig is járt, csak szerette volna kihívás elé állítani magát.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.