"Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek" - ezt gondolják a nyolcadikosok a központi írásbeli felvételiről

Az Oktatási Hivatal adatai alapján több mint 51 ezer nyolcadikos diák írta meg szombat délelőtt a központi írásbeli felvételi vizsgát magyarból és matematikából. A diákok többsége már délben elhagyta a tantermeket, állításuk szerint túl sok meglepetés nem érte őket, de volt 1-2 trükkös feladat az idei felvételiben.

  • Székács Linda

Magyarból mondatelemzéssel, szövegértéssel, névalkotással és verselemzéssel is találkoztak a diákok a központi írásbeli felvételin január 18-án szombaton. Matematikából főként logikai feladatokat kaptak, de volt 1-2 meglepetés is.

Rosszabbra számítottak

Nehezebbnek érezte, mint a korábbi évek feladatlapjait, de összességében rosszabbra számított a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba készülő Noel a központi írásbeli felvételin magyarból.

A termekből éppen csak kilépett diákok, a budapesti Mira és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Noel emlékei szerint a 2025-ös központi írásbelin magyarból kaptak szövegértést, idén is kellett szólásokat és közmondásokat megfejteniük és "lefordítani" őket, továbbá főnevekből kellett személyneveket alkotniuk, és régies "szlengeket" mostani magyar nyelvre átírniuk.

Idén sem maradt el mindezek mellett a szövegalkotás feladat. A nyolcadikosoknak arról kellett egy rövidebb esszét írniuk 2-2 érvvel és ellenérvvel, hogy testvérekkel vagy egykeként jobb-e az élet. Volt, aki magát a témát furcsának találta, de az Eduline által megkérdezett diákok többségének sikerült a megadott időn belül, feltételezhetően jól megírnia.

A feladatok közül sem Mirát, sem Noelt, és a szintén budapesti Tímeát sem érték nagy meglepetések. A diákok mindegyike legalább szeptember óta készült a megmérettetésre. Jártak az iskoláikban tartott felvételi előkészítőkre, de vannak közülük, akik heti egyszer magátanárral is készültek.

Nehezebb volt, mint a korábbi években

Mint ahogy az szinte minden évben lenni szokott, a matekról már kevésbé pozitívan és mosolygósan nyilatkoztak a diákok a szerkesztőségünknek.

A szintén Budapesten élő Benett szerint a matek feladatsor furcsa volt. A Neumann János Informatikai Technikumba készülő fiút meglepetésként érte például a koordinátageometriás feladat, míg Mirának egy visszafelé gondolkodást igénylő szöveges feladat volt a legnehezebb. Ebben egy megadott számsor alapján kellett kilogikázniuk, hogy mi lehet az első szám benne.

Olyan feladatok voltak, mint a korábbi években, de nehezebbek

- véli a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumba készülő diáklány.

Tímea szerint a feladatsorban kifejezetten sok volt a logikai feladat. Ő személy szerint több egyenletes példára számított, a többiek viszont nem bánják, hogy ezekben nem bővelkedett a feladatsor.

Meglesznek a szükséges pontok?

Az idei központi felvételi számos diák és szülő számára stresszesebb, mint a korábbi években, hiszen a tankerületek javaslatára több állami gimnázium is minimumponthatárokat vezetett be. Gimnáziumi képzésre például egyes intézményekben legalább 50 pontos központi felvételi eredménnyel lehetne bekerülni, míg a nyelvi előkészítős osztályokba 60 a ponthatár.

Mindezek ellenére az általunk megkérdezett diákok nem aggódnak. Úgy vélik, sikerült azt az eredményt hozniuk, amit szerettek volna. De volt közöttük olyan is, aki csak azért írta meg a központi írásbelit, hogy tesztelje a tudását. A hatosztályos gimnáziumba járó Tímea például nem tervez másik iskolába jelentkezni. Marad ott, ahová eddig is járt, csak szerette volna kihívás elé állítani magát.

A központi felvételiről szóló tudósításunkat itt nézhetitek meg:

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.