Mennyi időn belül bírálják el a plusz egy év óvoda kérvényét?

Azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyerekük plusz egy évet maradjon az óvodában, január 20-ig kell benyújtaniuk az ehhez kapcsolódó kérvényt.

Minden gyerek tankötelessé válik abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. A 2025/2026-ös tanévre vonatkozó eljárásban azok a gyerekek érintettek, akik 2018.09.01 és 2019.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.

Amennyiben a szülők azt szeretnék, hogy gyerekük még egy évet óvodában töltsön, írásos kérelmet kell benyújtaniuk.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint: „amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napos határidővel – melybe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele - megküldi a döntést.”

Abban az esetben, ha szakértő kirendelésére, egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség, akkor az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezése után 50 napon belül hoz döntést.

Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, akkor annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási pert indíthat, amelynek költsége 30.000 Ft.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.