Átadták az idei Rátz Tanár Úr Életműdíjakat: a díjazottak többsége vidéki gimnáziumok tanárai

Mezőtúri, dabasi, zalaegerszegi és kaposvári gimnázium tanára is megkapta a neves elismerést.

A reáltárgyak legkiválóbb hazai tanárai december 10-én ünnepélyes keretek között vették át az egyenként 2,5 millió forintos pénzjutalommal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjat – írja közleményében a Grayling Hungary.

Az Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért által 2000-ben létrehozott rangos elismerést évente olyan tanároknak ítélik oda, akik különösen sokat tettek a hazai reáloktatás fejlesztéséért, tehetséges diákok mentorálásáért és a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés felkeltéséért.

Akiket kitüntetik a Rátz Tanár Úr Életműdíjjal, fejenként 2,5 millió forint pénzbeli jutalomat is kapnak. Idén is összesen nyolc, szaktárgyanként két-két tanár nyerte el a kitüntetést a matematika, fizika, kémia és biológia területein.

A 2024-es díja közel 110 pályázat érkezett be, amelyek közül egy négytagú kuratórium választotta ki a nyerteseket. A díj különösen nagy elismerés, hiszen a pedagógusokat nemcsak szakmai és társadalmi szervezetek, hanem diákok, szülők és pedagógustársak is jelölhették.

A 2024. évi díjazottak:

Matematika:

  • Csatár Katalin – ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  • Csordásné Szécsi Jolán – Kecskeméti Katona József Gimnázium

Fizika:

  • Chikán Éva – Piarista Gimnázium, Budapest
  • Pálovics Róbert – Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium

Kémia:

  • Baranyi Ilona – Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium
  • Dr. Miklós Endréné – Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium

Biológia:

  • Dr. Krizsánné Józsa Piroska – Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Óvoda és Bölcsőde
  • Kerényi Zoltán – Premontrei Iskolaközpont, Gödöllő
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.