Fontos kérdésre válaszolunk.
A Szülői Hang közösségben egy anyuka hosszasan fejtette ki, hogy egy budapesti jómódú környéken, egy első osztályban eredetileg az osztálypénzből 70 ezer forintot szántak arra, hogy a két tanítónak karácsonyra utalványt vegyenek. Azonban az egyik szülő ezután önkéntes alapon gyűjtést szervezett, hogy egészítsék ki ezt az összeget, így már 300 ezer forint gyűlt össze a pedagógusok karácsonyi ajándékára. Ekkor merült fel a kérdés, hogy ekkora ajándékot adhatnak-e a gyerekek karácsonyra a tanítóknak.
Az ilyen jellegű problémákkal a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai kódexe is foglalkozik:
A pedagógus a növendékeitől, a tanítványaitól, a szülőktől és a pedagógiai folyamat szereplőitől – a mindennapi életben szokásos kisebb figyelmességek kivételével – aránytalanul nagy értékű ajándékot, kölcsönt és jogtalan előnyt nem fogadhat el, nem adhat. Ilyesmit soha senkitől, semmilyen mértékben nem várhat el.
Az etikai kódex szerint aránytalanul nagy értékű ajándéknak tekinthetőek azok, amelyeket a pedagógus saját jogszerű jövedelméből, szokásos életvitelének fenntartása mellett azok reális piaci árán nem lenne képes megvásárolni magának.
Bár a kérdésből nem derül ki, hogy milyen anyagi helyzetben vannak az érintett pedagógusok, de vegyük azt, hogy a párjuk nem informatikus vagy menő építési vállalkozó, és évente nem háromszor mennek nyaralni, hanem csak a tanítóként keresett fizetésükből kell megélniük. A pedagógusok esetében a bérsávok alsó határa 2024-ben a következőképpen alakult:
Ennek tükrében egy 150 ezer forintos utalvány aránytalanul nagynak számít, így a tanítók nem fogadhatnák el a diákoktól az ajándékot.
Arról nem beszélve, hogy az etikai kódex külön kitér arra is, hogy mit kell tennie a pedagógusnak, ha úgy érzi, kollégája megszegte a szabályokat, például túl nagy értékű ajándékot fogadott el. Ilyenkor fel kell hívni az érintett pedagógus figyelmét, hogy megsértette a kódexet. Ha pedig a figyelemfelhívás nem jár eredménnyel, akkor az igazgatóhoz kell fordulni az ügyben.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
