Ez a hét is hosszabb lesz a szokásosnál - miért kell szombaton megint iskolába és dolgozni menni?

Egymás után két szombat is munkanap decemberben.

  • Székács Linda

Nem sok idejük volt kipihenni magukat a dolgozó felnőtteknek és az iskolásoknak december első hetében, hiszen december 7. (szombat) munkanap volt, így mindenkinek iskolába és dolgozni kellett mennie.

Hasonlóképp alakul azonban december második hétvégéje is, hiszen ebben a hónapban két egymást követő szombat is munkanap, így december 14-én ismét alvás és pihenés helyett tanítással fog eltelni a szombati nap, vagy legalábbis annak egy része.

Ennek oka, hogy a kormány korábban arról határozott, hogy a 2024-es évben a karácsonyi hosszú hétvége összesen hatnapos lesz. Munkaszüneti napnak nyilvánították december 24-ét (kedd) és december 27-ét (péntek) is. Ezek a napok pedig hiába esnek a téli szünet idejére, az illetékes jogszabály szerint le kell dolgozni őket.

"A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel"

- írják.

Röviden összefoglalva tehát a gyerekeknek azért kell szombaton is iskolába menniük, mert az intézmények kötelesek felügyeletet biztosítani a munkanapokon, illetve ezek számozott tanítási napnak is számítanak. Az intézmények ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy tanítás nélküli munkanapot tartanak és a diákokat valamilyen iskolán kívüli programra viszik, az intézményvezető pedig akár igazgatói szünetet is elrendelhet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.