Minden pedagógus fizetése emelkedni fog - a PSZ és a PDSZ a pedagógusok béremeléséről tárgyalt a Belügyminisztériumban.
A szerdai egyeztetésről a Pedagógusok Szakszakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is beszámolt az oldalukon.
Kedvezőbb a helyzet, mint amilyen legutóbb volt, de korántsem idális - mondta Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője a tárgyalások után a PDSZ közösségi oldalára feltett videóban.
Nagy hangsúlyozta, hogy a korábbiakhoz képest magasabb béremelésre számíthatnak a pedagógusok, ennek kapcsán még a héten három jogszabálytervezet is érkezik.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke hozzátte, hogy a tervezeteket látták, és ez alapján minden pedagógusra (a szakképzésben dolgozókra is) vonatkozik a fizetésemelés, sőt még azokra is, akik NOKS-os munkakörben pedagógus végzettséggel dolgoznak.
Gosztonyi megjegyezte, hogy a gyakornokok fizetését fixálták bruttó 640900 forintra. A bérek alsó határa kategóriánként bruttóban a következőképpen alakul:
"Ez azt jelenti, hogy ennél senki sem kereshet kevesebbet" - hangsúlyozta az alelnök, majd kitért arra is, hogy a hiányszakmában tanítók alapbére 7 százalékkal emelkedik. Az egyik jogszabálytervezet kitér az egyéni bérek emelésére is, ennek értelmében az egyéni bérek nem növekedhetnek kevesebbel kategóriánként, mint
Nagy Erzsébet megjegyezte, hogy a nem pedagógus végzettségű, de diplomás NOKS-osok a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kapnak, amire biztosít a kormány 10 százalékos fedezetet.
A jubileumi jutalmak esetében azonban egyelőre nem történt előrelépés.
Az Eduline-on korábban is beszámoltunk arról, hogy már hetek óta folynak a tárgyalások a Belügyminisztérium és a szakszervezetek között. Nagy és Totyik akkor arról számolt be, hogy kormány a 2025-ös évre nagyjából 20-22 százalékos béremeléssel tervez. Pontos számokat azonban akkor még nem tudtak, hiszen akkor még nem volt meg a szemptemberi diplomás átlagbér összege. Annyit azonban akkor is megerősítettek nekik, hogy a gyakornoki bér "637-640 ezer forint közelébe is felmehet".
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
