Miért kell a gyerekeknek iskolába menniük decemberben két szombaton?

Az intézmény, illetve a tanárok dönthetnek róla, hogy december 7-én és 14-én tanítás nélküli munkanapot tartanak, de a jogszabály szerint muszáj ledolgozni a hétköznapra eső december 24-ét és 27-ét is.

  • Rodler Lili

Az elmúlt napokban mindenkiben megfogalmazódott a kérdés, hogy a gyerekeknek miért kell a következő két hétben szombaton is iskolába menniük hiszen a napok, amiket ledolgoznak, azok hivatalosan a téliszünetre esnek. A válasz a jogszabálytárban rejlik, miszerint,

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (1) bekezdésének értelmében az iskolában a tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

tehát a tanév rendjével kapcsolatos rendeletben előírt tanítási napokat összhangba kell hozni a jogszabály által előírt, országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezéssel.

Ennek az egyeztetése azért fontos, mivel a nevelést végző intézményeknek, az ezeken a napokon a jogszabályból kifolyólag kötelesen munkát végző szülőknek a gyerekeinek, felügyeletet kell biztosítania. Ezeket figyelembevéve számozott tanítási napnak minősülnek.

Fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott jogszabály csak általános jogi keretnek minősül. A tanintézmények dönthetnek úgy tanítás nélküli munkanapot tartanak. Sok esetben ilyenkor kirándulni viszik a tanítványaikat az osztályfőnökök, vagy esetleg múzeumlátogatásra.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István