A pedagógusbér-emelésről, a plusz juttatásokról és a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremeléséről is egyeztetett a kormánnyal a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete november 19-én a Belügyminisztériumban.
Az egyezetetést követő élő bejelentkezésükben a szakszervezetek arról számoltak be, hogy a kormány a 2025-ös évre nagyjából 20-22 százalékos béremeléssel tervez, pontos számokat azonban még nem tudnak. Ez függ többek között a diplomás átlagbér összegétől, hiszen ennek 80 százalékára fogják emelni a fizetéseket a szeptemberi statisztikák alapján.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke kiemelte, hogy az alsó határokat, vagyis a kötelező béremelést szeretné a kormány a Ped I. és a Ped II. kategóriák esetében egységessé tenni. 2024-ben ugyanis a Ped I. kategóriába tartozó pedagógusok fizetését 31,1 százalékkal, a Ped II. kategóriába tartozókét pedig 29,1 százalékkal emelték meg.
"A gyakornoki bér 637-640 ezer forint közelébe is felmehet" - tette hozzá.
A munkaközösségi vezetők, osztályfőnökök és intézmények illetménye is emelkedni fog. A szakszervezetek reménykednek abban, hogy a számításaik megegyeznek majd a kormány számításaival.
Nincs visszasorolás a bérhelyzetben, olyan nem történhet, hogy valaki fizetése kevesebb legyen
- jegyezték meg.
A mesterszakos diplomáért járó +2 százalékkal és a hiányszakok miatt járó +4 százalékkal kapcsolatban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténk ügyvivője azt mondta, a tárgyaláson "valami olyasmi hangzott el", hogy ez az eddigi 2 és 4 százalékkal megemelt bérekre jöhet 2025-ben. Ennek részleteit azonban még nem tisztázták.
A szakszervezetek legközelebb december 4-én 10:00-tól egyeztetnek a Belügyminisztériumban. Ezen szó lesz a jubileumi jutalomról és a köznevelési foglalkoztatotti jutalomról is.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
