Középiskolai felvételi 2025: hat fontos dátum, amit érdemes észben tartani

Mutatjuk a középiskolai felvételi időszakának legfontosabb dátumait.

  • Székács Linda

2024. november 15.

Az Oktatási Hivatal ezen a napon hozza nyilvánosságra a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező intézmények jegyzékét. A központi írásbeli vizsgát az ország bármelyik vizsgát szervező intézményében megírhatjátok, nem feltétlen kell abban az iskolában, ahová szeretnétek bekerülni.

2024. december 2.

Eddig jelentkezhettek a központi írásbeli vizsgára abban a vizsgát szervező intézményben, ahol szeretnétek azt megírni.

Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára jelentkezés nem váltja ki a középfokú iskolákba történő jelentkezést, arra külön kell leadni a jelentkezést 2025. február 20-ig.

2025. január 18. 10:00

Ekkor írják a központi írásbeli vizsgát a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a kilencedik osztályba és az Arany János Programba jelentkezők. Amennyiben valamilyen alapos indoknál fogva ezen nem tudtok részt venni, a pótló központi írásbeli vizsgát 2025. január 28-án 14:00-tól tartják.

2025. február 7.

Ezen a napon értesítenek mindenkit az Oktatási Hivatal által meghatározott módon a központi írásbeli vizsga eredményeiről, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

2025. február 20.

Eddig az időpontig továbbítják az általános iskolák a jelentkezési lapokat. Ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés a kiválasztott középfokú iskolákba.

A 6 vagy 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők szülei az űrlapok kitöltését és benyújtását egyénileg is intézhetik.

2025. május 5.

Ekkor kapjátok meg a sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválaszott középiskoláktól.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.