2023-ban már 237 ezren tanultak a szakképzésben, de a sikeres szakmai vizsgát tevők száma évek óta alig változott

2 év alatt mintegy 64 ezerrel nőtt a szakmát tanuló diákok száma.

A KSH friss adatai szerint 2023-ban 237429 diák tanult a szakképzésben. Ugyanez a szám két évvel korábban még csak 173 208 volt. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a képzés végén sikeres szakmai vizsgát tevő tanulók száma lényegében nem változott, hiszen 2021-ben közel 59 ezren, 2022-ben 57 ezren és 2023-ban pedig 60 ezren szereztek szakmát.

A szakképzés azért is népszerű, mert a diákok már középiskolás korukban ösztöndíjat kapnak. Nem is keveset, amit a KRÉTA-ban feltöltött jegyeik alapján számolnak ki a felsőbb évfolyamokon.

Aki egy kicsit a tanulásra is odafigyel a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában idén ekkora ösztöndíjat vihet haza:
  • 2.00-2.99 közötti tanulmányi átlaggal 8000 Ft/hó
  • 3.00-3.99 közötti tanulmányi átlaggal 25000 Ft/hó
  • 4.00-4.49 közötti tanulmányi átlaggal 42000 Ft/hó
  • 4.50 és a feletti tanulmányi átlaggal 59000 Ft/hó
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16000 Ft/hó

Ebből is látni, hogy már a színkettes átlagot is 8 ezer forinttal jutalmazzák, de a legjobbak közel 60 ezer forintot is hazavihetnek. Csak azok nem kapnak semmit, akik évfolyamot ismételnek, szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy esetleg egy tanévben az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

A kormány továbbra is szeretné a szakképzés irányába terelni a diákokat, ezért több állami gimnázium az idei középiskolai felvételin tankerületi javaslatra minimális elvárt pontszámot határozott meg a központi írásbelin.

A Szülői Hang ez ellen petíciót indított, amelyben kitértek arra is, hogy "a családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a későbbiekben pedig a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.