2023-ban már 237 ezren tanultak a szakképzésben, de a sikeres szakmai vizsgát tevők száma évek óta alig változott

2 év alatt mintegy 64 ezerrel nőtt a szakmát tanuló diákok száma.

A KSH friss adatai szerint 2023-ban 237429 diák tanult a szakképzésben. Ugyanez a szám két évvel korábban még csak 173 208 volt. Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a képzés végén sikeres szakmai vizsgát tevő tanulók száma lényegében nem változott, hiszen 2021-ben közel 59 ezren, 2022-ben 57 ezren és 2023-ban pedig 60 ezren szereztek szakmát.

A szakképzés azért is népszerű, mert a diákok már középiskolás korukban ösztöndíjat kapnak. Nem is keveset, amit a KRÉTA-ban feltöltött jegyeik alapján számolnak ki a felsőbb évfolyamokon.

Aki egy kicsit a tanulásra is odafigyel a szakképző iskola 10-ik, 11-ik és 12-ik osztályában, valamint a technikum 11-ik és 12-ik osztályában idén ekkora ösztöndíjat vihet haza:

  • 2.00-2.99 közötti tanulmányi átlaggal 8000 Ft/hó
  • 3.00-3.99 közötti tanulmányi átlaggal 25000 Ft/hó
  • 4.00-4.49 közötti tanulmányi átlaggal 42000 Ft/hó
  • 4.50 és a feletti tanulmányi átlaggal 59000 Ft/hó
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16000 Ft/hó

Ebből is látni, hogy már a színkettes átlagot is 8 ezer forinttal jutalmazzák, de a legjobbak közel 60 ezer forintot is hazavihetnek. Csak azok nem kapnak semmit, akik évfolyamot ismételnek, szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy esetleg egy tanévben az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

A kormány továbbra is szeretné a szakképzés irányába terelni a diákokat, ezért több állami gimnázium az idei középiskolai felvételin tankerületi javaslatra minimális elvárt pontszámot határozott meg a központi írásbelin.

A Szülői Hang ez ellen petíciót indított, amelyben kitértek arra is, hogy "a családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a későbbiekben pedig a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé.

A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.