Új igazolási rendszer - mikor kell jelezni a betegséget a gyerekorvosnak?

Szeptembertől más rendszer alapján működik a betegségek igazolása.

  • Székács Linda

Nátha, influenza, megfázás. Az őszi időszakban gyakoriak a felső légúti megbetegedések, de más típusú betegségek is gyorsabban terjednek, főleg az iskolákban és az óvodákban, ezért gyakran előfordul, hogy egyik napról a másikra ágynak esik az óvodás vagy iskolás.

A hiányzásokat minden esetben igazolni kell. Ennek módja szeptembertől megváltozott, míg ugyanis korábban papíralapú igazolást vártak az oktatási intézmények, ettől a tanévtől kezdve a háziorvosoknak elektronikusan kell rögzíteniük a betegséget az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületén, ami átkerült a KRÉTA tanulmányi rendszerébe. A folyamat teljes mértékben az orvosok és az iskolák között zajlik, a szülőnek (és a diáknak) nincs egyéb dolga azon kívül, hogy szóljon arról, ha beteg a gyereke és szükség esetén orvoshoz vigye.

A betegség tényéről ugyanakkor érdemes már rögtön az első napon szólni. A legtöbb gyerekorvos elfogadja, ha ezt telefonon vagy e-mailben jelzik. Vizsgálatra - ha szükség van - akár később, az elkövetkezendő napokban is bemehet a beteg.

Enyhe, gyors lefolyású betegségek esetén erre általában nincs szükség. Ilyenkor 3-4-5 napos igazolást állít ki az orvos. Ha azonban ennyi idő alatt nem gyógyul meg a beteg, az orvosnak új igazolást kell felvinnie a rendszerbe.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.