Gyalogbusz indult Veresegyházon

Önkéntes "sofőrök" kísérik az iskolába tartó gyerekeket.

  • Székács Linda

Gödöllő és Hévízgyörk után mostantól Veresegyházon is "gyalogbusszal" vagy "pedibusszal" járnak a gyerekek általános iskolába.

Korábban már írtunk róla, hogy félnek a magyar szülők egyedül iskolába engedni a gyerekeiket, mert többek között nem érzik biztonságosnak a gyalogátkelőket. A nagyobb településeken ezért a szülők többsége autóval hozza-viszi az általános iskolásokat és óvodásokat, ami plusz időt és gyakran logisztikát is igényel.

Az említett településeken azonban összefogtak, és autó helyett "pedibusz" szedi össze a gyerekeket. Veresegyházon ma, vagyis péntek reggel idult az első járat; 23 fő a Ligetekből, 5 fő pedig a Tavaktól indult kis csapatban az iskolába.

A Multisport SE Veresegyház a Facebookon azt írja; az intézményben a polgármester egy-egy apró meglepetéssel várta a gyerekeket, és ő nyomta az első pecsétet a pecsétgyűjtő füzetükbe. Ha ezekből elegendőt összegyűjtenek - tehát kellő alkalommal mennek gyalogbusszal iskolába - a pecséteket ajándékokra válthatják.

"Az útvonalak kiválasztásánál elsődleges szempontunk volt, hogy a város minden térségében elérhető legyen egy-egy gyalogbusz vonal. Az egyes útvonalak tervezése során fokozott figyelmet fordítottunk a gyalogbusszal utazók biztonságára. Emiatt minden útvonal kiépített járdán vezet. Minden forgalmas úton történő átkelés kijelölt gyalogátkelőhelyeken történik. Az útvonalak hosszát úgy állapítottuk meg, hogy azok 20-25 perces, nyugodt tempójú gyaloglással teljesíthetők legyenek. A leghosszabb vonal 2 100 m, a legrövidebb 900 m. Minden útvonalnál figyeltünk arra, hogy a gyalogbuszra a nagyobb távolságra érkezők is fel tudjanak szállni. Ennek érdekében minden végállomások és megállóhelyen parkolási lehetőség is van, így a gyermekeket a szülők autóval el tudják odáig vinni, és a gyermek fel tud szállni a gyalogbuszra" - írják a program honlapján.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.