Gyalogbusz indult Veresegyházon

Önkéntes "sofőrök" kísérik az iskolába tartó gyerekeket.

  • Székács Linda

Gödöllő és Hévízgyörk után mostantól Veresegyházon is "gyalogbusszal" vagy "pedibusszal" járnak a gyerekek általános iskolába.

Korábban már írtunk róla, hogy félnek a magyar szülők egyedül iskolába engedni a gyerekeiket, mert többek között nem érzik biztonságosnak a gyalogátkelőket. A nagyobb településeken ezért a szülők többsége autóval hozza-viszi az általános iskolásokat és óvodásokat, ami plusz időt és gyakran logisztikát is igényel.

Az említett településeken azonban összefogtak, és autó helyett "pedibusz" szedi össze a gyerekeket. Veresegyházon ma, vagyis péntek reggel idult az első járat; 23 fő a Ligetekből, 5 fő pedig a Tavaktól indult kis csapatban az iskolába.

A Multisport SE Veresegyház a Facebookon azt írja; az intézményben a polgármester egy-egy apró meglepetéssel várta a gyerekeket, és ő nyomta az első pecsétet a pecsétgyűjtő füzetükbe. Ha ezekből elegendőt összegyűjtenek - tehát kellő alkalommal mennek gyalogbusszal iskolába - a pecséteket ajándékokra válthatják.

"Az útvonalak kiválasztásánál elsődleges szempontunk volt, hogy a város minden térségében elérhető legyen egy-egy gyalogbusz vonal. Az egyes útvonalak tervezése során fokozott figyelmet fordítottunk a gyalogbusszal utazók biztonságára. Emiatt minden útvonal kiépített járdán vezet. Minden forgalmas úton történő átkelés kijelölt gyalogátkelőhelyeken történik. Az útvonalak hosszát úgy állapítottuk meg, hogy azok 20-25 perces, nyugodt tempójú gyaloglással teljesíthetők legyenek. A leghosszabb vonal 2 100 m, a legrövidebb 900 m. Minden útvonalnál figyeltünk arra, hogy a gyalogbuszra a nagyobb távolságra érkezők is fel tudjanak szállni. Ennek érdekében minden végállomások és megállóhelyen parkolási lehetőség is van, így a gyermekeket a szülők autóval el tudják odáig vinni, és a gyermek fel tud szállni a gyalogbuszra" - írják a program honlapján.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.