Középiskolai felvételi 2025: így számolják a pontokat

A középiskolai pontokat többféleképpen is számolhatják, mutatjuk.

2024. október 20-ig hozzák nyilvánosságra a középiskolák a felvételi tájékoztatójukat, ami tartalmazza a tanulmányi területeiket. Az intézmények ebben rögzítik a felvételi eljárásuk módját is; vagyis, hogy

  • kérik-e például a központi felvételi vizsga megírását
  • csak az általános iskolai eredmények alapján számolják a felvételi pontokat
  • tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is.

Jó, ha tisztában vagytok vele, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, híresen nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől.

Azokban az iskolákban, ahol kérik a központi felvételit, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja.

Arról, hogy mindkét tárgyat nézik-e, vagy csak a magyart, esetleg csak a matekot, az intézmények saját hatáskörben dönthetnek. Ezen kívül arra is lehet példa, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét.

A pontos szabályokat mindig az általatok kiválasztott intézmény felvételi tájékoztatóban találjátok meg.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.