A középiskolai felvételi során a legtöbb gimnázium és technikum előírja a központi írásbelit.
2025. január 18-án 10 órától írják a központi írásbeli vizsgát azok a diákok, akik a következő tanévet nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban, vagy kilencedik osztályban kezdenék, és olyan iskolába készülnek, ahol a felvételi tájékoztató szerint követelmény a vizsga megírása. Jó, ha tudjátok, hogy a legtöbb gimnázium, technikum él a lehetőséggel és kéri a központi írásbelit.
A vizsga évfolyamtól függetlenül ugyanolyan hosszú: 45 percet kaptok a magyarra, és szintén 45-öt a matekra. Közöttük negyedórás szünet van, ez nagyjából annyira elég, hogy elmenjetek a mosdóba, igyatok néhány kortyot és bekapjatok pár szem szőlőcukrot.
A központi írásbeli felvételin mindkét tárgyból - magyarból és matematikából is - 50-50 pontot szerezhettek.
Nem mindenkinél indult egyforma ütemben az év: sok intézményben az első hét a ráhangolódásról és az ismétlésről szólt, máshol már az első héten visszatértek a rendes kerékvágásba. A szülők szerint most még kitart a nyári szünet, az októberi és novemberi időszak már fárasztóbb lesz.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter a közösségi oldalán foglalta össze a kormány megalakulása óta eltelt 120 nap legfontosabb oktatáspolitikai intézkedéseit. A bejegyzés szerint a gyermekek érdeke áll az oktatásügy középpontjában, szemben az előző kormányzati időszak gyakorlatával.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
