Ki ebédelhet ingyen az iskolában a 2024/2025-ös tanévben?

Kell-e fizetni a menzáért a nagycsaládosoknak az általános iskolában? Milyen esetben ebédelhet a gyerek féláron? Összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót.

Már csak néhány nap és szeptember 2-án elkezdődik a 2024/2025-ös tanév. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal, hogy míg az óvodában a gyerek ingyen ebédelt, miután bekerül az iskolába, már fizetniük kell a menzáért.

Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. Ha megnézzük alaposan a jogszabályt, akkor láthatjuk, hogy óvodában a nagycsaládosoknak és azoknak, akiknél nem ér el a családban az egy főre jutó jövedelem egy bizonyos szintet, jár az ingyen menza, ehhez képest általános-és középiskolában már nem.

Ingyen menza bölcsődében, óvodában és általános iskolában

A jogszabály értelmében az ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában az alábbi esetekben igényelhető:

  • ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. Erről mindig a szülő nyilatkozik
  • ha a gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
  • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
  • ha a gyereket a gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették.

Ehhez képest általános iskolában elsőtől nyolcadikig már csak akkor jár az ingyenes étkezés, ha a diák

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • vagy nevelésbe vették
  • vagy fogyatékkal élők intézményében jár.

Jó hír viszont, hogy azok a fiatalok, akik nappali, iskolarendszerű képzésben tanulnak, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették őket vagy utógondozói ellátásban részesülnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában például  ingyen ebédet kapnak a nagycsoportos ovisok, az alapiskolások (1-9. évfolyam), a kisgimisek, és azok a tanulók is, akik 8. osztályból felvételiztek, és a 9. helyett első évfolyamban középiskolában tanulnak.

Menza féláron az általános - és középiskolákban

Féláron azok a diákok ebédelhetnek általános-és középiskolában, illetve bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban

  • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
  • ha a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jár neki az ingyenes étkeztetés.

A gluténérzékeny gyerekek menzai ebédeltetésével az Eduline-on külön cikkben is foglalkoztunk, amelyből kiderült, hogy sokan hiába lennének jogosultak az olcsó menzára, még sem kapnak az iskolában, mert egy 2014-es EMMI-rendelet szerint, ha az intézmény másképpen nem tudja megoldani, csak annyit tesz, hogy megengedi, hogy a gyerekek otthonról hozzák az ebédet.

Fontos, hogy nem jár senkinek sem automatikusan ingyen vagy féláron a menza, azt minden tanév elején külön nyomtatványon kell igényelni az iskolában.

Mennyibe kerül a menza a 2024/2025-ös tanévben?

Rajtuk kívül viszont mindenkinek teljes árat kell fizetnie a menzáért. Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy nem várható drágulás, bár a szülők által fizetendő térítési díjakat településenként az önkormányzatok határozzák meg, így nagy különbségek lehetnek a menzák árai között.

Zoltai azt is megjegyezte, hogy körülbelül napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, így ha tényleg nem lesz emelkedés, akkor 12 és 24 ezer forint körüli összegre lehet számítani gyerekenként havonta a 2024/2025-ös tanévben.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.