Ki ebédelhet ingyen az iskolában a 2024/2025-ös tanévben?

Kell-e fizetni a menzáért a nagycsaládosoknak az általános iskolában? Milyen esetben ebédelhet a gyerek féláron? Összegyűjtöttünk minden fontos tudnivalót.

Már csak néhány nap és szeptember 2-án elkezdődik a

2024/2025-ös tanév

. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal, hogy míg az óvodában a gyerek ingyen ebédelt, miután bekerül az iskolába, már fizetniük kell a menzáért.

Az ingyenes vagy a kedvezményes étkezést a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény minden esetben valamilyen szociális alapú feltételhez köti. Ha megnézzük alaposan a jogszabályt, akkor láthatjuk, hogy óvodában a nagycsaládosoknak és azoknak, akiknél nem ér el a családban az egy főre jutó jövedelem egy bizonyos szintet, jár az ingyen menza, ehhez képest általános-és középiskolában már nem.

Ingyen menza bölcsődében, óvodában és általános iskolában

A jogszabály értelmében az ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában az alábbi esetekben igényelhető:

  • ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a minimálbér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át. Erről mindig a szülő nyilatkozik
  • ha a gyerek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • ha a gyerek tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
  • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
  • ha a gyereket a gyermekvédelmi szakellátás keretében nevelésbe vették.

Ehhez képest általános iskolában elsőtől nyolcadikig már csak akkor jár az ingyenes étkezés, ha a diák

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • vagy nevelésbe vették
  • vagy fogyatékkal élők intézményében jár.

Jó hír viszont, hogy azok a fiatalok, akik nappali, iskolarendszerű képzésben tanulnak, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették őket vagy utógondozói ellátásban részesülnek. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szlovákiában például  ingyen ebédet kapnak a nagycsoportos ovisok, az alapiskolások (1-9. évfolyam), a kisgimisek, és azok a tanulók is, akik 8. osztályból felvételiztek, és a 9. helyett első évfolyamban középiskolában tanulnak.

Menza féláron az általános - és középiskolákban

Féláron azok a diákok ebédelhetnek általános-és középiskolában, illetve bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban

  • ha a családban három vagy több gyermeket nevelnek
  • ha a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jár neki az ingyenes étkeztetés.

A gluténérzékeny gyerekek menzai ebédeltetésével az Eduline-on külön cikkben is foglalkoztunk, amelyből kiderült, hogy sokan hiába lennének jogosultak az olcsó menzára, még sem kapnak az iskolában, mert egy 2014-es EMMI-rendelet szerint, ha az intézmény másképpen nem tudja megoldani, csak annyit tesz, hogy megengedi, hogy a gyerekek otthonról hozzák az ebédet.

Fontos, hogy nem jár senkinek sem automatikusan ingyen vagy féláron a menza, azt minden tanév elején külön nyomtatványon kell igényelni az iskolában.

Mennyibe kerül a menza a 2024/2025-ös tanévben?

Rajtuk kívül viszont mindenkinek teljes árat kell fizetnie a menzáért. Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke korábban az Eduline-nak azt mondta, hogy nem várható drágulás, bár a szülők által fizetendő térítési díjakat településenként az önkormányzatok határozzák meg, így nagy különbségek lehetnek a menzák árai között.

Zoltai azt is megjegyezte, hogy körülbelül napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, így ha tényleg nem lesz emelkedés, akkor 12 és 24 ezer forint körüli összegre lehet számítani gyerekenként havonta a 2024/2025-ös tanévben.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.