Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az első tanítási nap 2024. szeptember 2-a, az utolsó pedig 2025. június 13-a lesz a szakképzésben. Az évközi szünetek és az érettségi vizsgák időpontjai azonosak a köznevelési tanév rendjével – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye az MTI-n. A köznevelési intézmények tanév rendjét itt tudjátok elolvasni.
A szakképzésben a 2024/2025-ös tanévben a tanítási év 2024. szeptember 2-től (hétfőtől) 2025. június 13-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2025. május 2-ig (péntekig) tart. Ami a tanévközi szüneteket illeti, az őszi szünet 2024. október 28-tól (hétfő) 2024. október 31-ig (csütörtök), a téli szünet 2024. december 23-tól (hétfőtől) 2025. január 3-ig (péntekig), a tavaszi szünet pedig 2025. április 17-től(csütörtöktől) 2024. április 25-ig (péntekig) tart.
A tanítási év a szünetek figyelembevételével 176 tanítási napot jelent majd, melyen felül az oktatói testület négy munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
A tanítási év első féléve 2024. január 17-éig tart. A rendelet értelmében az előrehozott érettségi vizsgát tevő 12. évfolyamos technikumi szakmai oktatásban részt vevő tanulók közismereti oktatása május 2-án lezárul, és az így felszabadult időkeret a továbbiakban az érettségire történő egyéni vagy csoportos felkészülést szolgálja – írják.
Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
