Nyilvánosságra hozta a Kulturális és Innovációs Minisztérium a 2024/25-ös szakképzési tanév rendjét. Mutatjuk a legfontosabb dátumokat.
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály értelmében az első tanítási nap 2024. szeptember 2-a, az utolsó pedig 2025. június 13-a lesz a szakképzésben. Az évközi szünetek és az érettségi vizsgák időpontjai azonosak a köznevelési tanév rendjével – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye az MTI-n. A köznevelési intézmények tanév rendjét itt tudjátok elolvasni.
A szakképzésben a 2024/2025-ös tanévben a tanítási év 2024. szeptember 2-től (hétfőtől) 2025. június 13-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2025. május 2-ig (péntekig) tart. Ami a tanévközi szüneteket illeti, az őszi szünet 2024. október 28-tól (hétfő) 2024. október 31-ig (csütörtök), a téli szünet 2024. december 23-tól (hétfőtől) 2025. január 3-ig (péntekig), a tavaszi szünet pedig 2025. április 17-től(csütörtöktől) 2024. április 25-ig (péntekig) tart.
A tanítási év a szünetek figyelembevételével 176 tanítási napot jelent majd, melyen felül az oktatói testület négy munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel.
A tanítási év első féléve 2024. január 17-éig tart. A rendelet értelmében az előrehozott érettségi vizsgát tevő 12. évfolyamos technikumi szakmai oktatásban részt vevő tanulók közismereti oktatása május 2-án lezárul, és az így felszabadult időkeret a továbbiakban az érettségire történő egyéni vagy csoportos felkészülést szolgálja – írják.
Bár a korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével, a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával a szakképzésben már önálló jogszabály határozza meg a tanítási év rendjét. A legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe, a kifejezetten hozzájuk szabott szakképzési tanév rendje viszont igen.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
