47 iskola esetében lesz szükség új igazgatói pályázat kiírására.
Iskolák maradnak kinevezett intézményvezető nélkül a tanévkezdéskor, miután a Belügyminisztérium több igazgató pályázatát is visszautasította a nyári szünet elején – írja a Népszava.
Korábban az Eduline is beszámolt róla, hogy a tankerület és a Belügyminisztérium annak ellenére utasította el indoklás nélkül több igazgató újbóli pályázatát, hogy nem volt másik pályázó, és a vezető a tantestület és a szülők bizalmát is megkapta.
Másik jelentkező hiányában pedig most ezek az iskolák vezető nélkül kezdik meg a szeptembert, mivel intézményvezetői pályázatot csak tavasszal és ősszel lehet benyújtani.
A Belügyminisztérium a Népszavával korábban már közölte:
"a mostani tavaszi eljárás során 384 helyre érkezett iskolaigazgatói pályázat, ebből 337 esetben döntöttek a pályázatok elfogadásáról, így 47 esetben új pályázat kiírására lesz szükség."
A visszautasított pályázatok kapcsán a lap megkeresett több érintett iskolát is fenntartó tankerületi központot, hogy megérdeklődje, a tanévkezdés közeledtével sikerült-e új igazgatókat találni.
A Belső-Pesti Tankerültei Központ tájékoztatása szerint a Kölcsey Gimnázium esetében új pályázat kiírása még nem történt meg, az igazgatói feladatokat a következő pályázat kiírásáig átmenetileg az iskola egyik igazgatóhelyettese fogja ellátni.
Hasonló a helyzet a Károlyi Gimnáziumnál és a Kontyfa Utcai Általános Iskolánál is, ahol ugyancsak a helyettest nevezték ki ideiglenes vezetőnek.
A Csokonai Általános iskola is ebben a felállásban fogja megnyitni a tanévet, aminek fenntartója, a Székesfehérvári Tankerületi Központ úgy nyilatkozott: “az intézmény vezetésének minden segítséget megad, hogy az oktató-nevelő munka zavartalanul induljon el szeptemberben”.
A tankerületi rendszer 2013-as indulása óta jelentősen csökkent az iskolaigazgatók jogköre, azonban az intézmény közösségének éltében továbbra is jelentős szerepük van. Fontosságukat Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője is kiemelte, aki a lapnak úgy nyilatkozott:
az igazgató a “közvetítő” a tankerület és a tantestület között, ezért sem mindegy, hogy az “állam meghosszabbított kezeként” működik vagy csakis az iskolai közösség érdekeit nézi és védi.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
