KSH: a legtöbb nyugdíjas az oktatásban dolgozik

A nyugdíjasok foglalkoztatása legjobban az oktatásban bővült 2024 I. negyedévében.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2024. első negyedévére vonatkozó foglalkoztatási adatait, amelyből többek között kiderült, hogy egyre több 65–74 éves dolgozik nyugdíj mellett.

A nyugdíjasok foglalkoztatása az oktatás ágazatban bővült a legnagyobb mértékben, közel 15%-uk itt dolgozott 2024 I. negyedévében.

- írták.

A KSH 2023/2024-es tanévre vonatkozó oktatási jelentéséből kiderült, hogy az általános iskolákban ugyanis jelenleg 11 019 főállású, 60. életévét betöltött pedagógus dolgozik, ami közel ezer fővel több, mint tavaly, és 2189 fővel magasabb, mint két éve. Ez az esetükben két év alatt 24,8 százalékos emelkedést jelent, míg a 30 év alatti pedagógusok száma mindössze 165 fővel nőtt.

A 60-64 éves pedagógusok száma 8462-ről 8848 főre, a 64 évesnél idősebbeké 1577-ről 2171-re nőtt egy év alatt az általános iskolákban.

A jelenség hátterében feltehetően az is áll, hogy a kormány 2023-tól időkorlát nélkül egyszerűsítette a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatásának szabályait, hogy enyhítse a súlyos tanárhiányt.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.