Az összes magyar diák érmet szerzett a Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián

A versenyzőknek egy gyakorlati és egy elméleti feladatsort is meg kellett oldaniuk, amire 5-5 órát kaptak.

  • Székács Linda

Mind a négy magyar versenyző érmet szerzett az idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - írja a Telex.

A megmérettetésen idén 84 ország 327 versenyzője vett részt. A diákok kizárólag egyéniben indultak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege.

Magyarországról összesen négy középiskolás jutott el a diákolimpiára, amin mindannyian eredményesen is szerepeltek.

Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai mindketten ezüstérmet, Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, és Perényi Attila, a Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója pedig bronzérmet nyertek a versenyen.

A lap szerint a verseny két részből áll, egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból.

A gyakorlati forduló július 24-én volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban, ahol összesen öt órán keresztül dolgozhattak a kapott feladatokon a diákok. Ezeket az anyanyelvükre lefordítva kapták meg,és mind a 327 versenyző ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi laborhelyen dolgozhatta ki őket.

Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével

- írják.

Az elméleti fordulót július 26-án, tehát két nappal a gyakorlati forduló után tartották, amire szintén öt órát kaptak a versenyzők, akiknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről. A lap szerint ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei diákolimpia fő támogatója, egy szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.

A versenyzők egyébként a Szaúd-Arábiában töltött idejük alatt a főváros nevezetességeit is megnézhették, részt vettek lovas-, solymász- és kézműves bemutatókon is.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.