Az összes magyar diák érmet szerzett a Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián

A versenyzőknek egy gyakorlati és egy elméleti feladatsort is meg kellett oldaniuk, amire 5-5 órát kaptak.

  • Székács Linda

Mind a négy magyar versenyző érmet szerzett az idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - írja a Telex.

A megmérettetésen idén 84 ország 327 versenyzője vett részt. A diákok kizárólag egyéniben indultak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege.

Magyarországról összesen négy középiskolás jutott el a diákolimpiára, amin mindannyian eredményesen is szerepeltek.

Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai mindketten ezüstérmet, Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, és Perényi Attila, a Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója pedig bronzérmet nyertek a versenyen.

A lap szerint a verseny két részből áll, egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból.

A gyakorlati forduló július 24-én volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban, ahol összesen öt órán keresztül dolgozhattak a kapott feladatokon a diákok. Ezeket az anyanyelvükre lefordítva kapták meg,és mind a 327 versenyző ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi laborhelyen dolgozhatta ki őket.

Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével

- írják.

Az elméleti fordulót július 26-án, tehát két nappal a gyakorlati forduló után tartották, amire szintén öt órát kaptak a versenyzők, akiknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről. A lap szerint ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei diákolimpia fő támogatója, egy szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.

A versenyzők egyébként a Szaúd-Arábiában töltött idejük alatt a főváros nevezetességeit is megnézhették, részt vettek lovas-, solymász- és kézműves bemutatókon is.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.