A versenyzőknek egy gyakorlati és egy elméleti feladatsort is meg kellett oldaniuk, amire 5-5 órát kaptak.
Mind a négy magyar versenyző érmet szerzett az idén Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban tartott 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián - írja a Telex.
A megmérettetésen idén 84 ország 327 versenyzője vett részt. A diákok kizárólag egyéniben indultak, így a versenynek nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege.
Magyarországról összesen négy középiskolás jutott el a diákolimpiára, amin mindannyian eredményesen is szerepeltek.
Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai mindketten ezüstérmet, Erdélyi Kata, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, és Perényi Attila, a Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója pedig bronzérmet nyertek a versenyen.
A lap szerint a verseny két részből áll, egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból.
A gyakorlati forduló július 24-én volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban, ahol összesen öt órán keresztül dolgozhattak a kapott feladatokon a diákok. Ezeket az anyanyelvükre lefordítva kapták meg,és mind a 327 versenyző ugyanolyan eszközökkel, ugyanannyi laborhelyen dolgozhatta ki őket.
Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével
- írják.
Az elméleti fordulót július 26-án, tehát két nappal a gyakorlati forduló után tartották, amire szintén öt órát kaptak a versenyzők, akiknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről. A lap szerint ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei diákolimpia fő támogatója, egy szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.
A versenyzők egyébként a Szaúd-Arábiában töltött idejük alatt a főváros nevezetességeit is megnézhették, részt vettek lovas-, solymász- és kézműves bemutatókon is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
