KSH: ezek a szakmák a legnépszerűbbek a diákok körében

A KSH friss statisztikáiból kiderült, milyen szakmát tanulnak a legtöbben a szakképzésben.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nappali képzésre járó középiskolások kicsivel több, mint fele (53 százaléka), mintegy 227 ezer diák szakképző iskolában, technikumban vagy pedig szakgimnáziumban tanul.

Az előző tanévhez képest a szakképző iskolákban tanulók száma 18 százalékkal nőtt, így már ilyen intézménybe 156 ezer fiatal jár. A szakképző iskolákban leginkább műszaki, ipari és építőipari képzések a legnépszerűbben, ezen belül a legtöbben

  • hegesztőnek (3 ezren)
  • villanyszerelőnek (2,7 ezren) tanulnak.
Érdekes, hogy hiába tanulnak arányaiban többen műszaki vonalon, mégis a 2023/2024-es tanévben a legnépszerűbb szakma holtversenyben a szakács és a kereskedelmi értékesítő volt. Mindegyiket 4-4 ezer diák választotta.

A technikumi, szakgimnáziumi képzések közül  a tanulók közel kétharmada a szolgáltatás, a műszaki, ipari és építőipari területek, valamint az üzleti ismeretek, ügyvitel képzésein tanul. Ezek közül a legtöbben, 9 ezrenpénzügyi-számviteli ügyintéző végzettséget szeretnének.

A technikumok népszerűségét mutatja, hogy a nyolcadikosok közül idén 6525-tel többen jelentkeztek technikumba, mint gimnáziumba. Nem véletlen, hogy népszerűek a technikumok a felvételizők körében, hiszen a szakma és az érettségi mellett, aki ilyen iskolában kezdi a kilencediket, ösztöndíjat kap. Ha pedig a diák egy kicsit jobban is odafigyel a jegyeire, akkor havonta magasabb összeget kaphat, mint például egy orvosira járó egyetemista.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.