Nem várta meg a pert a tankerület, inkább kifizette a pedagógusok többletmunkájáért járó bért

A pedagógusok fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Meglepte a kifizetetlen többletmunkáért pert indító 13 pedagógust, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ még az első tárgyalási napot sem várta meg, inkább kifizetette nekik járó összeget - írja a Népszava. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért perelték a tankerületet 3 évre visszamenően.

A tankerület vezetése amint átvette a keresetlevelet, rendkívül gyorsan intézkedett, és a lap értesülései szerint peren kívüli egyezséget kötött mindegyik tanárral, akik fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a gyorsaság hátterében az állhat, hogy a perköltség sokkal magasabb lehetett, mint a pedagógusoknak fizetendő összeg, így a tankerületnél inkább az utóbbi mellett döntöttek. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években több hasonló pert nyertek a tanárok.

Nem mindegyik tankerület áll azonban így a helyzethez. Az Eduline is beszámolt arról, hogy hiába indítottak pert, ennek ellenére a fehérvári tankerület nem akarja kifizetni 21 tanárnak a túlórapénzét.

A fehérvári tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikat, a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

Az eseti helyettesítéseknél pedig nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.