Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A pedagógusok fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.
Meglepte a kifizetetlen többletmunkáért pert indító 13 pedagógust, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ még az első tárgyalási napot sem várta meg, inkább kifizetette nekik járó összeget - írja a Népszava. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért perelték a tankerületet 3 évre visszamenően.
A tankerület vezetése amint átvette a keresetlevelet, rendkívül gyorsan intézkedett, és a lap értesülései szerint peren kívüli egyezséget kötött mindegyik tanárral, akik fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a gyorsaság hátterében az állhat, hogy a perköltség sokkal magasabb lehetett, mint a pedagógusoknak fizetendő összeg, így a tankerületnél inkább az utóbbi mellett döntöttek. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években több hasonló pert nyertek a tanárok.
Nem mindegyik tankerület áll azonban így a helyzethez. Az Eduline is beszámolt arról, hogy hiába indítottak pert, ennek ellenére a fehérvári tankerület nem akarja kifizetni 21 tanárnak a túlórapénzét.
A fehérvári tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikat, a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.
Az eseti helyettesítéseknél pedig nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.
Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.