Nem várta meg a pert a tankerület, inkább kifizette a pedagógusok többletmunkájáért járó bért

A pedagógusok fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Meglepte a kifizetetlen többletmunkáért pert indító 13 pedagógust, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ még az első tárgyalási napot sem várta meg, inkább kifizetette nekik járó összeget - írja a Népszava. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért perelték a tankerületet 3 évre visszamenően.

A tankerület vezetése amint átvette a keresetlevelet, rendkívül gyorsan intézkedett, és a lap értesülései szerint peren kívüli egyezséget kötött mindegyik tanárral, akik fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a gyorsaság hátterében az állhat, hogy a perköltség sokkal magasabb lehetett, mint a pedagógusoknak fizetendő összeg, így a tankerületnél inkább az utóbbi mellett döntöttek. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években több hasonló pert nyertek a tanárok.

Nem mindegyik tankerület áll azonban így a helyzethez. Az Eduline is beszámolt arról, hogy hiába indítottak pert, ennek ellenére a fehérvári tankerület nem akarja kifizetni 21 tanárnak a túlórapénzét.

A fehérvári tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikat, a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

Az eseti helyettesítéseknél pedig nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.