Nem várta meg a pert a tankerület, inkább kifizette a pedagógusok többletmunkájáért járó bért

A pedagógusok fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Meglepte a kifizetetlen többletmunkáért pert indító 13 pedagógust, hogy a Kelet-Pesti Tankerületi Központ még az első tárgyalási napot sem várta meg, inkább kifizetette nekik járó összeget - írja a Népszava. A tanárok a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítésért perelték a tankerületet 3 évre visszamenően.

A tankerület vezetése amint átvette a keresetlevelet, rendkívül gyorsan intézkedett, és a lap értesülései szerint peren kívüli egyezséget kötött mindegyik tanárral, akik fejenként 80-100 ezer forintot kaptak.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a gyorsaság hátterében az állhat, hogy a perköltség sokkal magasabb lehetett, mint a pedagógusoknak fizetendő összeg, így a tankerületnél inkább az utóbbi mellett döntöttek. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt években több hasonló pert nyertek a tanárok.

Nem mindegyik tankerület áll azonban így a helyzethez. Az Eduline is beszámolt arról, hogy hiába indítottak pert, ennek ellenére a fehérvári tankerület nem akarja kifizetni 21 tanárnak a túlórapénzét.

A fehérvári tankerület szerint az, hogy az érintett pedagógusok ki szeretnék fizettetni a túlóráikat, a 2022/2023-as tanév engedetlenségi megmozdulásaira vezethető vissza, hiszen korábban a tanároknak semmilyen ilyen jellegű követelésük nem volt.

Az eseti helyettesítéseknél pedig nem fontos, hogy azokat mikor rendelték el. Ez utóbbi azért is érdekes, mert más, hasonló perekben már bíróság kimondta, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Ráaádásul a székesfehérvári tankerület szerint lényegében a tanár hibája, ha nem végez nyolc óra alatt a feladataival, például lassabban javítja a dolgozatokat, vagy több időbe telik felkészülnie az óráira.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?