Ettől függ, hogyan kerekítik felfele a jegyeket év végén

Izgultok, hogy 4,5-re vagy 3,6-ra megkapjátok-e a jobb jegyet a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

Az idei nyári szünet egy héttel később kezdődik, sokakat már lezártak a tárgyakból, és az utolsó napokban csak kirándultak vagy filmet néztek a diákok. Azonban arra is volt példa, ahol az utolsó héten még dolgozatot írtak a tanulók, aminek az eredménye jó eséllyel csak az utolsó pillanatban derül majd ki, így elképzelhető, hogy a javításra már nem jut idő.

Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes,  emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerekítik az év végi jegyét.

Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értésítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től.

Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy például hány jegyet kell szerezni a félévben vagy például milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket vagy a kiselőadásokat. Nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötös az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró hármas.

Arról nem is beszélve, hogy a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Fontos, hogy az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,

ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Hogy kötelező-e elmenni az évzáróra, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István