Ettől függ, hogyan kerekítik felfele a jegyeket év végén

Izgultok, hogy 4,5-re vagy 3,6-ra megkapjátok-e a jobb jegyet a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

Az idei nyári szünet egy héttel később kezdődik, sokakat már lezártak a tárgyakból, és az utolsó napokban csak kirándultak vagy filmet néztek a diákok. Azonban arra is volt példa, ahol az utolsó héten még dolgozatot írtak a tanulók, aminek az eredménye jó eséllyel csak az utolsó pillanatban derül majd ki, így elképzelhető, hogy a javításra már nem jut idő.

Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes,  emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerekítik az év végi jegyét.

Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értésítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től.

Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy például hány jegyet kell szerezni a félévben vagy például milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket vagy a kiselőadásokat. Nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötös az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró hármas.

Arról nem is beszélve, hogy a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Fontos, hogy az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,

ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Hogy kötelező-e elmenni az évzáróra, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter