Izgultok, hogy 4,5-re vagy 3,6-ra megkapjátok-e a jobb jegyet a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.
Az idei nyári szünet egy héttel később kezdődik, sokakat már lezártak a tárgyakból, és az utolsó napokban csak kirándultak vagy filmet néztek a diákok. Azonban arra is volt példa, ahol az utolsó héten még dolgozatot írtak a tanulók, aminek az eredménye jó eséllyel csak az utolsó pillanatban derül majd ki, így elképzelhető, hogy a javításra már nem jut idő.
Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban becsúszott egy egyes vagy kettes, emiatt kétesre áll a tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerekítik az év végi jegyét.
Jó, ha tudjátok, hogy a félévi értésítőben és az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegy kerekítését mindig az adott iskola pedagógiai programja határozza meg, így az adott intézmény saját hatáskörben dönt arról, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy mondjuk 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, 4,75-től.
Szintén a pedagógiai programban szerepel, hogy például hány jegyet kell szerezni a félévben vagy például milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket vagy a kiselőadásokat. Nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötös az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró hármas.
Arról nem is beszélve, hogy a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.
Fontos, hogy az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben,
ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.
Hogy kötelező-e elmenni az évzáróra, azzal részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
