A Belügyminisztérium szerint az elméleti testnevelés órák kiemelten azokat a diákokat érintik középiskolában, akik a tárgyból fognak érettségizni.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány olyan törvénymódosítást terjesztett be, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy a heti öt testnevelésórából kettőt ki lehessen váltani versenyszerű sporttal vagy délutáni iskolai sportköri foglalkozásokkal, amit nem olyan könnyű megvalósítani, mert még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs.
A Népszava információi szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak. A lap érdeklődött ezzel kapcsolatban a BM-nél, de többszöri megkeresés után sem válaszoltak nekik.
Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium közleményt adott ki , amelyben cáfolták a lap értesüléseit, és külön kitértek arra, hogy a középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelésből szeretnének érettségizni.
- írta a BM, majd hozzátették, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében az elmúlt időszakban 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak.Röviden válaszolva minden arra irányuló kérdésre, hogy a tárca a gyakorlati helyett, elméleti testnevelésórát javasolt-e: Nem!
A Belügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy a tankerületekhez tartozó iskolák saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, az adott tankerület költségvetésének terhére szervezik meg a testnevelésórákat, így az oktatás minden tanuló számára mindenhol megoldott.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
