Cáfolt a Belügymininsztérium: nem tartanak elméleti órákat a gyakorlati helyett testnevelésből

A Belügyminisztérium szerint az elméleti testnevelés órák kiemelten azokat a diákokat érintik középiskolában, akik a tárgyból fognak érettségizni.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kormány olyan törvénymódosítást terjesztett be, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy a heti öt testnevelésórából kettőt ki lehessen váltani versenyszerű sporttal vagy délutáni iskolai sportköri foglalkozásokkal, amit nem olyan könnyű megvalósítani, mert még mindig vannak olyan intézmények, ahol se tornaterem, se tornaszoba nincs.

A Népszava információi szerint a köznevelésért is felelős Belügyminisztérium (BM) felmérte a helyzetet és arra jutott, valóban nincs meg mindenhol a megfelelő iskolai infrastruktúra, ezért is javasolta az elméleti testnevelésórák megtartását. Miközben a felmentési lehetőségek szűkítését épp azzal indokolták, hogy a gyerekek keveset mozognak és elhízottak. A lap érdeklődött ezzel kapcsolatban a BM-nél, de többszöri megkeresés után sem válaszoltak nekik.

Egy nappal később azonban a Belügyminisztérium közleményt adott ki , amelyben cáfolták a lap értesüléseit, és külön kitértek arra, hogy a középiskolai testnevelés tantárgy kerettanterve tartalmaz elméleti ismereti részt, ami kiemelten azokat a tanulókat érinti, akik testnevelésből szeretnének érettségizni.

Röviden válaszolva minden arra irányuló kérdésre, hogy a tárca a gyakorlati helyett, elméleti testnevelésórát javasolt-e: Nem!

- írta a BM, majd hozzátették, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program I. és II. ütemében az elmúlt időszakban 44 tornatermet adtak át; a III. ütemben további 45 létesítmény előkészítő munkálatai folyamatban vannak.

A Belügyminisztérium azt is megjegyezte, hogy a tankerületekhez tartozó iskolák saját tornaterem hiányában másik köznevelési intézményben, vagy az önkormányzat tulajdonában álló sportlétesítményben, az adott tankerület költségvetésének terhére szervezik meg a testnevelésórákat, így az oktatás minden tanuló számára mindenhol megoldott.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.