A miskolci Földes Ferenc Gimnázium "42" nevű csapata aranyérmes lett az idén Szíria által szervezett informatikai csapatversenyen.
Tíz résztvevő csapat közül a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai nyerték meg az idei, Szíria által megrendezett Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpiát.
A Neumann Társaság az Eduline-nak küldött közleményében azt írja, a versenyen a Földes Ferenc Gimnázium „42” elnevezésű csapata (Molnár István Ádám, Nagy Martin, Koós Andor és Szörényi Zalán András), valamint a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium „Dzsanos Buliáj” névre hallgató csapata (Czanik Pál, Juhász-Molnár Erik, Simon László Bence és Szin Attila) képviselte Magyarországot.
A versenyt Szíria biztonségi és geopolitikai helyzetére tekintettel online rendezték meg, így a diákok egy közös magyarországi helyszínről vettek részt a megmérettetésen. A versenyzők számára két számítógép állt rendelkezésre, a diákoknak pedig egymás között kellett a munkát beosztaniuk, és egymást kellett meggyőzniük arról, hogy hogyan oldható meg a kapott feladat.
"Az IIOT a Neumann Társaság által gondozott versenyek között az egyetlen, amelynek során a versenyzők nem egyénileg, hanem csapatban együttműködve oldják meg a feladatokat. Ezért a tudáson kívül olyan soft skillekre – például vitakultúrára – is szükség van, melyek a kooperációban segítenek" - írják.
A társaság szerint a világversenyt szoros küzdelem jellemezte, alig néhány pont választotta el az érmes helyezetteket egymástól. A miskolci gimnázium „42”-es csapata az utolsó percekben ért el az egyik feladaton maximális pontszámot, így végül aranyérmet szereztek, míg a másik csapat éppen csak lemaradt a bronzérmes helyezésről.
“Nagy jelentőséggel bír a magyar győzelem, ugyanis az elmúlt években mindig a román csapatok érték el az első helyezést, ez az első alkalom, hogy mi vihettük haza az aranyérmet"- mondta el Nikházy László, a Neumann Társaság Tehetséggondozó szakosztályának kitüntetett tehetséggondozója és a verseny egyik felügyelője.
Hozzáteszik; magyar oldalról nem csak a diákok teljesítettek kiválóan a világversenyen. A feladatokat ugyanis egy nemzetközi bizottság állítja össze, ami idén szír, román, olasz és magyar delegáltakból állt. Az idei kilenc feladatból, ami elnyerte a teljes bizottság tetszését, hatot a magyar delegáltak javasoltak, vagyis a legnépszerűbb feladatok kétharmada magyar ötlet volt.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
