Össze kellett írniuk a szakképzési centrumoknak, hogy milyen termékekre lenne szükségük háború esetén
Mindössze egy hétvégét kaptak arra, hogy összeszedjék, veszély esetén mennyi alapvető élelmiszert, gyógyszert, vagy épp haditechnikai eszközt igényelnének.
Székács Linda
Egy hétvége alatt kellett összeírniuk a szakképzési centrumoknak, hogy háború, természeti katasztrófa vagy válsághelyzet esetén milyen létfontosságú termékekre és szolgáltatásokra lenne szükségük - írta meg az rtl.hu.
A lap emlékeztet arra, hogy a kormány tavaly márciusban fogadott el egy rendeletet a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról, amiben a következő teendők és feladatok vannak felsorolva:
gazdaságfelkészítési feladat (békeidőszaki felkészülési feladat, különösen a gazdaságfelkészítéssel kapcsolatos
tervezés, beruházás, készletezés, tartalékolás, kapacitásfenntartás, adatgyűjtés és adatszolgáltatás),
a gazdaságfelkészítési tervezés (a Védelemgazdasági Alapterv és a védelemgazdasági terv négyévenkénti
elkészítése és évenkénti rendszeres felülvizsgálata),
a gazdaságmozgósítási feladat (kormánydöntés alapján elrendelt mozgósításnál a kapacitásfenntartási
a gazdaságmozgósítási helyzet (a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény 5. § 15. pontjában meghatározott esemény által előidézett helyzet),
a gazdaságmozgósítási szerződés (a gazdaságmozgósítási feladat ellátására vonatkozó szerződés).
Ez többek között olyan eseményekre vonatkozik, mint valamilyen katasztrófa vagy annak veszélye, Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés, terrortámadás bekövetkezése vagy annak veszélye, az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény, valamint a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény.
Bár ezek közül jelenleg egyik sem fenyegeti az országot, az RTL úgy tudja, hogy a szakképző iskoláknak áprilisban is ki kellett tölteniük egy úgynevezett „védelemgazdasági követelménytámasztó és tervező táblázatot”, amiben leírják, hogy „békeidőben” és a különböző gazdaságmódosítási helyzetekben mennyit igényelnek a megadott árukból és szolgáltatásokból. Vagyis
alapvető élelmiszerekből és fogyasztási cikkekből,
élelmiszeripari alapanyagként használt mezőgazdasági termékekből,
ipari alap- és nyersanyagokból,
civil felhasználású ipari késztermékekből (pl. takaró, munkaruházat, női és leányka felsőruházat, gumiabroncs, izzólámpa, daruskocsi, mosógép, zsineg, gázálarc),
haditechnikai eszközök és felszerelésekből (pl. bomba, rakéta, dömper, hadihajó, radar, vágányaláverő gép, helikopter, légi és űrjármű),
elektronikus hírközlési és informatikai eszközökből, szolgáltatásokból,
közlekedési eszközökből és üzemanyagból,
egészségügyi és gyógyszeripari termékekből, eszközök, felszerelésekből
energiaellátáshoz kapcsolódó eszközökből és szolgáltatásokből (pl. földgáz, szén, stb)
egyéb termékekből és szolgáltatásokból (pl. író- és nyomtatópapír, golyóstoll, dúsított urán, műanyag cikkek, fémszerkezet javítása, híd vagy alagút építése, munkavédelmi lábbeli, televízió műsorvevő készülék, vasbetonalj, állat-egészségügyi ellátás, kötelező társadalombiztosítás).
Erre csupán egy hétvégét kaptak az intézmények, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal ugyanis április 19-én, péntek délelőtt küldte el a szakképzési centrumoknak az adattáblát, amit a következő hétfőn, április 22-én délután 3 óráig kellett visszaküldeniük.
A lap megjegyzi, hogy az iskoláknak azon nem kellett gondolkodniuk, hogy hány bombát vagy mennyi dúsított uránt igényeljenek, az adatkérő levél szerint ugyanis a táblázat nemreleváns sorait üresen hagyhatták, vagy elég volt nullát beírni.
Az rtl.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált, megerősítették, hogy gazdaságfelkészítési tervezés végrehajtását szolgáló felmérést végeznek, aminek a célja a Védelemgazdasági Alapterv elkészítése.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.