Folytatódik a laptoposztás az iskolákban, még az ötödikesek is kapnak

A mostani héttől kezdve a nyári szünet kezdetéig 194 ezer laptopot osztanak szét az ötödik, a hatodik és a kilencedikes diákok, illetve az iskolák között.

Balatoni Katalin, Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a 2022-ben elindult országos notebookosztás első két fázisában 260 ezer hordozható számítógépet adtak ingyen felsős diákoknak, tanároknak és oktatási intézményeknek - írja az MTI.

A notebookokat a köznevelésben résztvevő állami, egyházi és nemzetiségi intézmények számára egy több mint 200 milliárd forintos kormányzati program részeként szerezték be.

A következő hetekben országosan 193 702 laptopot szállítanak ki 2581 köznevelési intézmény 3085 feladatellátási helyére. A program a személyes használatú gépeken túl intézményi használatot szolgáló notebookokat is biztosít az iskoláknak, ezzel javítva az információ- és kommunikációtechnológiai eszközellátottságot és az egyenlő hozzáférést a berendezésekhez.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, 2023 őszén 140 ezer ingyen laptopot osztottak szét a diákok között, akkor a hetedikesek és a tizedikesek kaptak, előtte évben pedig az akkori kilencedikesek.

Jó hír, hogy a laptoposztásnak a választásokkal sem lesz vége, 2024 őszén a mostani negyedisek és nyolcadikosok kerülnek sorra.

 

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.