A mostani héttől kezdve a nyári szünet kezdetéig 194 ezer laptopot osztanak szét az ötödik, a hatodik és a kilencedikes diákok, illetve az iskolák között.
Balatoni Katalin, Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a 2022-ben elindult országos notebookosztás első két fázisában 260 ezer hordozható számítógépet adtak ingyen felsős diákoknak, tanároknak és oktatási intézményeknek - írja az MTI.
A notebookokat a köznevelésben résztvevő állami, egyházi és nemzetiségi intézmények számára egy több mint 200 milliárd forintos kormányzati program részeként szerezték be.
A következő hetekben országosan 193 702 laptopot szállítanak ki 2581 köznevelési intézmény 3085 feladatellátási helyére. A program a személyes használatú gépeken túl intézményi használatot szolgáló notebookokat is biztosít az iskoláknak, ezzel javítva az információ- és kommunikációtechnológiai eszközellátottságot és az egyenlő hozzáférést a berendezésekhez.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, 2023 őszén 140 ezer ingyen laptopot osztottak szét a diákok között, akkor a hetedikesek és a tizedikesek kaptak, előtte évben pedig az akkori kilencedikesek.
Jó hír, hogy a laptoposztásnak a választásokkal sem lesz vége, 2024 őszén a mostani negyedisek és nyolcadikosok kerülnek sorra.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
