Középiskolai felvételi 2024: minden, amit a sorrendmódosításról tudnotok kell

Előrébb vegyem a biztosabbnak tűnő középiskolát? Ha több helyre is elegendő pontom van, akkor választhatok közülük? Lehet új tanulmányi területet felvenni a listára? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Ha kilencedik osztályba készültök, vagy esetleg hat- vagy nyolcosztályos középiskolába, már nem sok időtök maradt arra, hogy változtassatok a középiskolák sorrendjén, erre ugyanis csak április 10-ig van lehetőségetek a KIFIR rendszerben, amelyhez a módosító tanulói adatlapot kell kitöltenetek.

Mit lehet módosítani?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a listán lévő iskolák és tanulmányi területek sorrendjét megváltoztathatjátok. Ha például az egyik iskola a felvételi eljárás során szimpatikusabbnak tűnt, vagy időközben meggondoltátok magatokat, akkor érdemes azt előrébb venni.

Arra is van lehetőségetek, hogy a már megjelölt iskola új tanulmányi területét felvegyétek, de ehhez előtte egyeztetnetek kell külön az adott középiskolával.

Az egyeztetés tényét a középfokú iskolának az eredetileg benyújtott jelentkezési lapon fel kell tüntetnie.

-  figyelmeztet az OH.

Vegyétek feltétlen figyelembe, hogy ha kitöltitek a módosító tanulói adatlapot, akkor az eredeti tanulói adatlapotok érvényét veszti.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Új iskolát fel lehet venni?

Fontos, hogy új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem tudtok a módosító tanulói adatlapon megjelölni, és nem tudjátok törölni a tanulói adatlapon megjelölt tanulmányi területeket sem. Ha valahova mégsem szeretnétek bekerülni, érdemes a listátok végére tenni.

A biztosabb helyet érdemes előrébb sorolni?

Röviden: nem. Ennek ellenére az Oktatási Hivatalnál évről évre azt tapasztalják, hogy ebben az időszakban a jelentkezők egy része a bizonytalanabbnak ítélt iskolákat/tanulmányi területeket hátrébb, míg a biztosnak tűnő lehetőségeket előrébb sorolja.

Azonban mielőtt a biztosnak gondolt helyet előrébb, a bizonytalanabbat pedig hátrébb soroljátok, jó, ha tudjátok, hogy a rangsorolás algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy az adott intézmény adott tanulmányi területéről kiessetek csak azért, mert az adott tanulmányi területet későbbi helyen jelöltétek meg.

Egy adott iskola adott tanulmányi területén egy jobb teljesítményt elért tanulót, ha őt még nem vették fel egy általa inkább preferált (előrébb sorolt) másik tanulmányi területre, nem előzhet meg a felvételnél egy itt rosszabb eredményt elért tanuló.

-  írja az Oktatási Hivatal.

Mikor érdemes változtatni a sorrendben?

Akkor célszerű módosítanotok a sorrenden, ha például jó eredményt értetek el a felvételin, több iskolába is bekerülnétek, de menet közben például az eredetileg harmadik helyen megjelölt suli szimpatikusabbak tűnt az elsőnél, így inkább ott folytatnátok ősztől a tanulmányaitokat.

Abban az esetben is érdemes a sorrenden változtatnotok, ha nagyon szeretnétek az álomiskolába járni, azonban az eredetileg megjelölt tanulmányi területen hátrébb álltok az ideiglenes felvételi jegyzékben. Ha viszont úgy látjátok, az iskola egy másik tanulmányi területén nagyobb esélyetek lenne a bejutásra, ezután egyeztettek az intézménnyel. Ha az igazgató beleegyezik a módosításba, akkor felvehetitek a listátokba az új tanulmányi területet.

Azt is érdemes észben tartanotok, hogy jelentkezők felvételi jegyzéke a módosító időszakban kiegészülhet olyanokkal, akik a megjelölt új tanulmányi területen az elért eredményük alapján a rangsorban előrébb szerepelnek, mint a normál jelentkezési időszakban megjelölt tanulmányi területeiken.

Kinek kell kitölteni a módosító tanulói adatlapot?

A módosító tanulói adatlapot a nyolcadikosok esetében az iskola szervezi meg, míg a 6 vagy a 8 osztályos gimnáziumba jelentkezőknél egyénileg a szülő töltheti ki ügyfélkapus azonosítással online, ha eredetileg is így adtátok be a jelentkezést. Ebben az esetben nem kell a dokumentumot kinyomtatni és postára adni.

Ha az egyéni jelentkezésnél nem ügyfélkapuval adtátok be a jelentkezést, akkor most is az online kitöltés után kinyomtatva április 10-ig postára kell adnotok a módosító tanulói adatlapot az Oktatási Hivatal alábbi címére: 9001 Győr, Pf. 694.

Mikor derül ki hivatalosan, hogy felvettek-e?

Az Oktatási Hivatal április 12-ig elküldi a középfokú intézményeknek a hozzájuk jelentkezett diákok listáját ABC sorrendben. Ezt követően a módosító tanulói adatlapok alapján április 17-ig kiegészíti a jelentkezettek listáját. Ezután a középiskolák igazgatói pedig az ideiglenes felvételi rangsort április 22-ig juttatják el a Hivatalnak, amely a végeredményt az igazgatói döntések és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján alakítja ki és küldi el a középiskoláknak.

A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól 2024. május 2-án kapjátok meg.

Mi történik akkor, ha egyik középiskolába sem vesznek fel?

Amennyiben egyik megjelölt suliba se kerültetek be, május 6-án indul a pótfelvételi eljárás, amelynek keretében azokba a középiskolákba lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

A középiskolai pótjelentkezésről részletesen ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.