Közel 130 középiskolát fenyegettek merénylettel Franciaországban

Meghekkelték a párizsi régióban, illetve az ország északi és keleti részén található iskolák kommunikációs rendszerét.

  • Eduline/MTI

A francia oktatási miniszter hétfői nyilatkozata szerint csaknem 130 franciaországi középiskola kapott már merényletről szóló fenyegetést, mióta múlt héten meghekkelték az intézmények digitális felületeit – közölte az MTI.

Az Északkelet-Franciaországban található Felső-Rajna megye prefektúrája hétfőn arról adott ki tájékoztatást, miszerint több iskolát is evakuálni kellett bombariadó miatt. A szomszédos Alsó-Rajna megyében pedig vasárnap este óta mintegy tizenöt középiskolába érkezett bombafenyegetés.

A reimsi oktatási hatóság szerint tíz iskolát ért bombariadó a honlapjukon keresztül, s a beérkezett üzenetek némelyike lefejezésről szóló videót is tartalmazott, hasonlóan a párizsi régió iskoláiba múlt héten küldött üzenetekhez.

Gabriel Attal miniszterelnök csütörtök este az iskolák biztonságáról rendezett tárcaközi értekezlet után közölte, a tettesek nem maradnak névtelenek és meg fogják kapni a neki járó büntetését.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.