A szakképző iskolákat is utolérte a fenntartóváltás, egyházi és alapítványi kézbe kerültek

Nem csak az állami általános iskolák és gimnáziumok fenntartóváltása kezdődött el.

  • Tornyos Kata

Az idei tanévben a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium az alapítványi működésű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez került, a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartását pedig az ugyancsak alapítványi Széchenyi István Egyetem vette át. A Sellyei Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium pedig a Baranyai Református Egyházmegye fenntartásába került – vette észre a Népszava.

A lap szerette volna megtudni a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, szakképző iskolák esetében összesen mennyi fenntartóváltás történt az elmúlt évben, illetve idén februárig mennyi új fenntartóváltási kérelem érkezett a szakképzési centrumokhoz, de választ többszöri megkeresés után sem kaptak.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Gosztonyi Gábor a Népszavának azt mondta, hogy a PSZ a szakképzés esetében egyelőre nem értesült olyan fenntartóváltási “dömpingről”, mint amilyen a köznevelésben kezdetét vette. Az Eduline is beszámolt arról, hogy a Belügyminisztériumnál február végéig közel 60 iskola esetében jelezték egyházak vagy alapítványok, hogy átvennék az egyébként állami iskolát a tankerületektől.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.