Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.
Nagy port kavart a hazai sajtóban, hogy mintegy 60 iskolát venne át a tankerületektől egyetemeket fenntartó alapítvány vagy egyház. Ercse Kriszta oktatáskutató a G7 oldalán egy elemzésben fejtette ki, milyen következménye lehet az állami középiskolák fenntartóváltásának.
Az oktatáskutató felhívta arra a figyelmet, hogy eddig is volt arra lehetőség, hogy egyetemek átvegyenek iskolákat, de eddig jellemzően azok a felsőoktatási intézmények éltek a lehetőséggel, ahol pedagógusképzés is folyik. Ercse emellett megjegyezte, hogy 2013 óta, amikor is az önkormányzatoktól állami kézbe kerültek az iskolák, egyre magasabb az egyházi fenntartók aránya. 2010-ben például a középfokú intézményeknek mintegy 10 százaléka volt egyházi, ez az arány 2019-re már 25 százalékra nőtt. Az összes közoktatási intézményt vizsgálva (az óvodától a középiskoláig) a 2023/2024-es tanévben pedig az arányuk feletehetően eléri a 20 százalékot.
Az oktatáskutató ezen kívül felhívta a figyelmet több olyan tanulmányra is, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyházi iskolák tanulóiban nem szükségszerűen a világnézetük a közös, hanem a relatíve magas társadalmi státuszuk, vagyis az egyházi iskolák lénegyében „lehalásszák” a tehetősebb családok gyermekeit.
Ezt a folyamatot erősíti, hogy állam olyan előnyöket biztosít az egyházi iskoláknak, amiket az államiaknak nem. Ilyen többek között a forrásokkal való ellátottság:
"Melyik szülő fog gondolkozni azon, hogy válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban , míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem"
- fejtette ki az oktatáskutató, majd kitért arra is, hogy az állami iskolák fenntartóváltása ezek miatt egyfajta kasztrendszer kialakulásához vezet.
Arról nem is beszélve, hogy jellemzően az egyház és az egyetemek eddig olyan iskolákért jelentkeztek be, amelyek köztudottan „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkeznek.
Hasonló állásponton Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az iskolák fenntartóváltásával konzervatív mintaiskolák jöhetnek létre.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.