Milyen következményei lehetnek annak, ha sok iskolát átvesznek az egyetemek, egyházak?

Ercse Kriszta oktatáskutató szerint az iskolák fenntartóváltása kasztrendszer kialakulásához vezet.

Nagy port kavart a hazai sajtóban, hogy mintegy 60 iskolát venne át a tankerületektől egyetemeket fenntartó alapítvány vagy egyház. Ercse Kriszta oktatáskutató a G7 oldalán egy elemzésben fejtette ki, milyen következménye lehet az állami középiskolák fenntartóváltásának.

Az oktatáskutató felhívta arra a figyelmet, hogy eddig is volt arra lehetőség, hogy egyetemek átvegyenek iskolákat, de eddig jellemzően azok a felsőoktatási intézmények éltek a lehetőséggel, ahol pedagógusképzés is folyik. Ercse emellett megjegyezte, hogy 2013 óta, amikor is az önkormányzatoktól állami kézbe kerültek az iskolák, egyre magasabb az egyházi fenntartók aránya. 2010-ben például a középfokú intézményeknek mintegy 10 százaléka volt egyházi, ez az arány 2019-re már 25 százalékra nőtt. Az összes közoktatási intézményt vizsgálva (az óvodától a középiskoláig) a 2023/2024-es tanévben pedig az arányuk feletehetően eléri a 20 százalékot.

Az oktatáskutató ezen kívül felhívta a figyelmet több olyan tanulmányra is, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyházi iskolák tanulóiban nem szükségszerűen a világnézetük a közös, hanem a relatíve magas társadalmi státuszuk, vagyis az egyházi iskolák lénegyében „lehalásszák” a tehetősebb családok gyermekeit.

Ezt a folyamatot erősíti, hogy állam olyan előnyöket biztosít az egyházi iskoláknak, amiket az államiaknak nem. Ilyen többek között a forrásokkal való ellátottság:

"Melyik szülő fog gondolkozni azon, hogy válasszon-e új fenntartót, ha a gyermekének eddig télen kabátban kellett ülnie az osztályban , míg az új ajánlat nyelvi laborról, IT-fejlesztésről, tanuszodáról, színházról szól, vagyis mindarról, amit az egyházi iskolarendszer megengedhet magának, az állami pedig nem"

- fejtette ki az oktatáskutató, majd kitért arra is, hogy az állami iskolák fenntartóváltása ezek miatt egyfajta kasztrendszer kialakulásához vezet.

Arról nem is beszélve, hogy jellemzően az egyház és az egyetemek eddig olyan iskolákért jelentkeztek be, amelyek köztudottan „jó teljesítményt nyújtó”, elit, válogatott tanulói körrel rendelkeznek.

Hasonló állásponton Nahalka István oktatáskutató is, aki szerint az iskolák fenntartóváltásával konzervatív mintaiskolák jöhetnek létre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.