A Belügyminisztérium szerint a döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.
„Azt hittük, hogy a felmondott pedagógusok csak azokba az iskolákba nem mehetnek vissza tanítani, amik a tankerületükhöz tartoztak. De több gyógypedagógust más tankerületből is elutasítottak azért, mert nem fogadta el a státusztörvényt” – írta egy olvasó a Telexnek, aki szerint a pedagógusok bár a saját elveikkel mennek szembe, de anyagi és lelki okokból térnének vissza a tanításhoz.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint ugyanebbe az akadályba ütközik szinte mindenki, aki korábban a státusztörvény miatt mondott fel és most visszatérne a közoktatásba. „Nincs ilyen szabály, hogy nem lehet felvenni ezeket a tanárokat, nem lehet így diszkriminálni, ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja” – mondta a Telexnek. Szerinte csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.
A lap a Belügyminisztériumot is megkereste, többek között ezt válaszolták: „Azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 29. között szabad elhatározásukból úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt a köznevelésben tovább dolgozni, letöltötték a felmentési idejüket, felvették a végkielégítésüket, majd távoztak a köznevelés rendszeréből. A döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
