Nem veszik vissza azokat a tanárokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

A Belügyminisztérium szerint a döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.

  • Tornyos Kata

„Azt hittük, hogy a felmondott pedagógusok csak azokba az iskolákba nem mehetnek vissza tanítani, amik a tankerületükhöz tartoztak. De több gyógypedagógust más tankerületből is elutasítottak azért, mert nem fogadta el a státusztörvényt” – írta egy olvasó a Telexnek, aki szerint a pedagógusok bár a saját elveikkel mennek szembe, de anyagi és lelki okokból térnének vissza a tanításhoz.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint ugyanebbe az akadályba ütközik szinte mindenki, aki korábban a státusztörvény miatt mondott fel és most visszatérne a közoktatásba. „Nincs ilyen szabály, hogy nem lehet felvenni ezeket a tanárokat, nem lehet így diszkriminálni, ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja” – mondta a Telexnek. Szerinte csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.

A lap a Belügyminisztériumot is megkereste, többek között ezt válaszolták: „Azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 29. között szabad elhatározásukból úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt a köznevelésben tovább dolgozni, letöltötték a felmentési idejüket, felvették a végkielégítésüket, majd távoztak a köznevelés rendszeréből. A döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.