Nem veszik vissza azokat a tanárokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

A Belügyminisztérium szerint a döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.

  • Tornyos Kata

„Azt hittük, hogy a felmondott pedagógusok csak azokba az iskolákba nem mehetnek vissza tanítani, amik a tankerületükhöz tartoztak. De több gyógypedagógust más tankerületből is elutasítottak azért, mert nem fogadta el a státusztörvényt” – írta egy olvasó a Telexnek, aki szerint a pedagógusok bár a saját elveikkel mennek szembe, de anyagi és lelki okokból térnének vissza a tanításhoz.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint ugyanebbe az akadályba ütközik szinte mindenki, aki korábban a státusztörvény miatt mondott fel és most visszatérne a közoktatásba. „Nincs ilyen szabály, hogy nem lehet felvenni ezeket a tanárokat, nem lehet így diszkriminálni, ezt az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja” – mondta a Telexnek. Szerinte csak annyi kikötés van, hogy ha valaki 90 napon belül kezd el újra tanítani, akkor annak vissza kell fizetnie a végkielégítését.

A lap a Belügyminisztériumot is megkereste, többek között ezt válaszolták: „Azok a pedagógusok, akik 2023. szeptember 15. és 29. között szabad elhatározásukból úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak az új pedagógus életpálya törvény hatálya alatt a köznevelésben tovább dolgozni, letöltötték a felmentési idejüket, felvették a végkielégítésüket, majd távoztak a köznevelés rendszeréből. A döntést nem a fenntartók, hanem a pedagógusok hozták meg.”

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.