Csak 8 év múlva indulhat a tanítás a közpénzből a Lipótmezőre tervezett fizetős elitiskolában?

3 és fél milliárd forintos juttatást kapott a kormánytól a Közép-európai Oktatási Alapítvány, hogy az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén fizetős elitiskolát indítson. Elvileg 2023-ban szerették volna megnyitni a gimnáziumot, de még a jelenleg használhatatlan állapotban lévő, omladozó épület felújítása sem kezdődött el.

Csak egy kertészeti eszközöket és munkásokat szállító kisteherautót láttak bemenni az egykori OPNI egyébként zárt főbejáratán néhány hete. Az egykori szolgálati lakásokban élők szerint nincsen felújítás az épületben, sőt ők még a leendő iskoláról eddig még nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Arról is csak hallomásból értesültek, hogy a tanítás 8 év múlva, 2032-ben kezdődhet el - írja a hvg360.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a külföldieket célzó elitgimnázium indításával és üzemeltetésével megbízott – és kifejezetten erre a célra létrehozott - Közép-európai Oktatási Alapítvány (KEOA) kuratóriumi elnöke, Magyar Levente külügyi államtitkár még 2020-ban azt nyilatkozta, hogy 2023-ban szeretnék megnyitni a bentlakásos elitiskolát, ahol az évtized közepére már 4-500 diák tanulhat.

Magyar igaz kitért arra is, hogy a céldátum meglehetősen ambíciózus, és a költségvetés helyzetétől is függ, hogy tudják-e tartani.

Az alapítványnak a kormány a területtel együtt 3,5 milliárdnyi induló vagyont adott, mindezt úgy, hogy az épület átalakításának költsége feltehetően több 10 milliárd forintba is kerülhet.

A hvg360 közérdekű adatigénylés érdeklődött, hogy az alapítvány mihez kezdett a rábízott vagyonnal. Mivel az alapítványnak nem volt nyilvánosan elérhető e-mailcíme, ezért kérésüket postán küldték el. 15 napon belül e-mailen keresztül jött a válasz, hogy mivel az adatigénylés jelentős terjedelmű, ezért a teljesítéshez több időre, még 15 napra lesz szükségük.

Ehhez képest a határidőre megküldött válaszban csak

  • az alapítvány neve
  • címe
  • e-mail címe szerepelt.

Az adatigénylés során a hvg360 kérte, hogy az alapítvány tegye közzé:

  • az 5 millió forintot meghaladó szerződéseket
  • az alapítvány által nyújtott közszolgáltatások listáját
  • az általa közzétett hirdetményeket, valamint adatbázisait

de információk helyett hétszer leírták, hogy a kérésnek a Közép-európai Oktatási Alapítvány nem tud eleget tenni, mert a kezelésében lévő adatok között ilyenek nem szerepelnek. Állításuk szerint nincsen nyilvántartásuk azzal kapcsolatban sem, hogy mekkora összeget fordítottak egyébként az államtól kapott lipótmezei épületre.

A szerkesztőség ezután a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül külön megkereste az alapítvány elnökét, Magyar Leventét, és az alapítvány főtitkárát, Pacsay-Tomassich Orsolyát is, valamint a térség országgyűlési képviselőjét, Varga Mihály pénzügyminisztert, de kérdéseikre továbbra sem kaptak választ.

Mindez annak tükrében érdekes, hogy a projektet 2022-ben a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította.

Az alapítvány amellett, hogy eddig háromszor költözött, tulajdonosa a Közép-Európai Oktatási (KEO) Zrt- nek is, amelynek 2022-es beszámolója szerint az állománya 0 fő, és az első üzleti évében az 5 millió forintos tőkéből mindössze 18 ezer forintot költött.

Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a közpénzből Lipótmezőre tervezett elitiskola ráadásul tandíjas lenne, amelynek összegét a fenntartó alapítvány kuratóriuma állapítja meg dollárban vagy euróban. Ugyanakkor egy ösztöndíjprogram keretében a kevésbé tehetős diákok kaphatnának.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.