3 és fél milliárd forintos juttatást kapott a kormánytól a Közép-európai Oktatási Alapítvány, hogy az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) helyén fizetős elitiskolát indítson. Elvileg 2023-ban szerették volna megnyitni a gimnáziumot, de még a jelenleg használhatatlan állapotban lévő, omladozó épület felújítása sem kezdődött el.
Csak egy kertészeti eszközöket és munkásokat szállító kisteherautót láttak bemenni az egykori OPNI egyébként zárt főbejáratán néhány hete. Az egykori szolgálati lakásokban élők szerint nincsen felújítás az épületben, sőt ők még a leendő iskoláról eddig még nem kaptak hivatalos tájékoztatást. Arról is csak hallomásból értesültek, hogy a tanítás 8 év múlva, 2032-ben kezdődhet el - írja a hvg360.
Mindez annak tükrében érdekes, hogy a külföldieket célzó elitgimnázium indításával és üzemeltetésével megbízott – és kifejezetten erre a célra létrehozott - Közép-európai Oktatási Alapítvány (KEOA) kuratóriumi elnöke, Magyar Levente külügyi államtitkár még 2020-ban azt nyilatkozta, hogy 2023-ban szeretnék megnyitni a bentlakásos elitiskolát, ahol az évtized közepére már 4-500 diák tanulhat.Magyar igaz kitért arra is, hogy a céldátum meglehetősen ambíciózus, és a költségvetés helyzetétől is függ, hogy tudják-e tartani.
Az alapítványnak a kormány a területtel együtt 3,5 milliárdnyi induló vagyont adott, mindezt úgy, hogy az épület átalakításának költsége feltehetően több 10 milliárd forintba is kerülhet.
A hvg360 közérdekű adatigénylés érdeklődött, hogy az alapítvány mihez kezdett a rábízott vagyonnal. Mivel az alapítványnak nem volt nyilvánosan elérhető e-mailcíme, ezért kérésüket postán küldték el. 15 napon belül e-mailen keresztül jött a válasz, hogy mivel az adatigénylés jelentős terjedelmű, ezért a teljesítéshez több időre, még 15 napra lesz szükségük.
Ehhez képest a határidőre megküldött válaszban csak
Az adatigénylés során a hvg360 kérte, hogy az alapítvány tegye közzé:
de információk helyett hétszer leírták, hogy a kérésnek a Közép-európai Oktatási Alapítvány nem tud eleget tenni, mert a kezelésében lévő adatok között ilyenek nem szerepelnek. Állításuk szerint nincsen nyilvántartásuk azzal kapcsolatban sem, hogy mekkora összeget fordítottak egyébként az államtól kapott lipótmezei épületre.
A szerkesztőség ezután a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül külön megkereste az alapítvány elnökét, Magyar Leventét, és az alapítvány főtitkárát, Pacsay-Tomassich Orsolyát is, valamint a térség országgyűlési képviselőjét, Varga Mihály pénzügyminisztert, de kérdéseikre továbbra sem kaptak választ.Mindez annak tükrében érdekes, hogy a projektet 2022-ben a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította.
Az alapítvány amellett, hogy eddig háromszor költözött, tulajdonosa a Közép-Európai Oktatási (KEO) Zrt- nek is, amelynek 2022-es beszámolója szerint az állománya 0 fő, és az első üzleti évében az 5 millió forintos tőkéből mindössze 18 ezer forintot költött.
Korábban az Eduline is beszámolt arról, hogy a közpénzből Lipótmezőre tervezett elitiskola ráadásul tandíjas lenne, amelynek összegét a fenntartó alapítvány kuratóriuma állapítja meg dollárban vagy euróban. Ugyanakkor egy ösztöndíjprogram keretében a kevésbé tehetős diákok kaphatnának.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
