Két héttel megrövidítenék Angliában a nyári szünetet

Cserébe viszont egy-egy héttel meghosszabbítanák az őszi- és a téli szünetet.

A Nuffield Alapítvány legújabb, a pandémiát követő oktatási egyenlőtlenségek kezeléséről szóló felmérése az iskolai naptár átalakítását, és vele együtt a nyári szünet rövidítését javasolja Angliában - tette közzé a The Guardian.

„Eljött az ideje az iskolai naptár átalakításának, ami megragadt a viktoriánus korban.”

A felmérés az állami iskolák hat hetes nyári szünetének 4 hétre való lerövidítését szorgalmazná, az így fennmaradó hetekkel pedig meghosszabbítaná az őszi és a téli szünetet.

Lee Elliot, a felmérés egyik szerzője és az Exeter Egyetem professzora szerint az akadémiai naptár reformja Angliában hatékony és olcsó módja lenne a világjárvány óta növekvő oktatási megosztottság kezelésének:

"Az iskolai szünetek egyenletesebb elosztása az év során teljesen ésszerű: javítja a tanulók jólétét és a tanárok munkáját többletköltségek nélkül, kiegyensúlyozza a szülők gyermekgondozási költségeit, és potenciálisan növeli a tanulmányi eredményeket sok gyermek számára"

Emellett ismertette a nyári szünet hosszának problémáját, miszerint a jelenlegi felosztás miatt egyes tanulók - különösen az anyagilag hátrányos helyzetűek és a további tanulási igényekkel rendelkezők - nehezen tudnak visszatérni a tanuláshoz a hosszú nyári szünet után. Ez pedig azt eredményezi, hogy az őszi ídőszakban a szükségesnél sokkal több idő megy el az ismétlésre, így nem tudnak megfelelően haladni az új tananyaggal. Továbbá a tanárok, a nyári szünetet követően, általában több viselkedési és jóléti problémáról számolnak be.

A nyári szünet megmaradó négy hete továbbra is kellő időt biztosítana a tanároknak a feltöltődéshez. A meghosszabbított októberi és februári szünetek pedig átsegítenék a diákokat a tanév legfárasztóbb időszakain.

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.