Cserébe viszont egy-egy héttel meghosszabbítanák az őszi- és a téli szünetet.
A Nuffield Alapítvány legújabb, a pandémiát követő oktatási egyenlőtlenségek kezeléséről szóló felmérése az iskolai naptár átalakítását, és vele együtt a nyári szünet rövidítését javasolja Angliában - tette közzé a The Guardian.
„Eljött az ideje az iskolai naptár átalakításának, ami megragadt a viktoriánus korban.”
A felmérés az állami iskolák hat hetes nyári szünetének 4 hétre való lerövidítését szorgalmazná, az így fennmaradó hetekkel pedig meghosszabbítaná az őszi és a téli szünetet.
Lee Elliot, a felmérés egyik szerzője és az Exeter Egyetem professzora szerint az akadémiai naptár reformja Angliában hatékony és olcsó módja lenne a világjárvány óta növekvő oktatási megosztottság kezelésének:
"Az iskolai szünetek egyenletesebb elosztása az év során teljesen ésszerű: javítja a tanulók jólétét és a tanárok munkáját többletköltségek nélkül, kiegyensúlyozza a szülők gyermekgondozási költségeit, és potenciálisan növeli a tanulmányi eredményeket sok gyermek számára"
Emellett ismertette a nyári szünet hosszának problémáját, miszerint a jelenlegi felosztás miatt egyes tanulók - különösen az anyagilag hátrányos helyzetűek és a további tanulási igényekkel rendelkezők - nehezen tudnak visszatérni a tanuláshoz a hosszú nyári szünet után. Ez pedig azt eredményezi, hogy az őszi ídőszakban a szükségesnél sokkal több idő megy el az ismétlésre, így nem tudnak megfelelően haladni az új tananyaggal. Továbbá a tanárok, a nyári szünetet követően, általában több viselkedési és jóléti problémáról számolnak be.
A nyári szünet megmaradó négy hete továbbra is kellő időt biztosítana a tanároknak a feltöltődéshez. A meghosszabbított októberi és februári szünetek pedig átsegítenék a diákokat a tanév legfárasztóbb időszakain.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
