Két héttel megrövidítenék Angliában a nyári szünetet

Cserébe viszont egy-egy héttel meghosszabbítanák az őszi- és a téli szünetet.

A Nuffield Alapítvány legújabb, a pandémiát követő oktatási egyenlőtlenségek kezeléséről szóló felmérése az iskolai naptár átalakítását, és vele együtt a nyári szünet rövidítését javasolja Angliában - tette közzé a The Guardian.

„Eljött az ideje az iskolai naptár átalakításának, ami megragadt a viktoriánus korban.”

A felmérés az állami iskolák hat hetes nyári szünetének 4 hétre való lerövidítését szorgalmazná, az így fennmaradó hetekkel pedig meghosszabbítaná az őszi és a téli szünetet.

Lee Elliot, a felmérés egyik szerzője és az Exeter Egyetem professzora szerint az akadémiai naptár reformja Angliában hatékony és olcsó módja lenne a világjárvány óta növekvő oktatási megosztottság kezelésének:

"Az iskolai szünetek egyenletesebb elosztása az év során teljesen ésszerű: javítja a tanulók jólétét és a tanárok munkáját többletköltségek nélkül, kiegyensúlyozza a szülők gyermekgondozási költségeit, és potenciálisan növeli a tanulmányi eredményeket sok gyermek számára"

Emellett ismertette a nyári szünet hosszának problémáját, miszerint a jelenlegi felosztás miatt egyes tanulók - különösen az anyagilag hátrányos helyzetűek és a további tanulási igényekkel rendelkezők - nehezen tudnak visszatérni a tanuláshoz a hosszú nyári szünet után. Ez pedig azt eredményezi, hogy az őszi ídőszakban a szükségesnél sokkal több idő megy el az ismétlésre, így nem tudnak megfelelően haladni az új tananyaggal. Továbbá a tanárok, a nyári szünetet követően, általában több viselkedési és jóléti problémáról számolnak be.

A nyári szünet megmaradó négy hete továbbra is kellő időt biztosítana a tanároknak a feltöltődéshez. A meghosszabbított októberi és februári szünetek pedig átsegítenék a diákokat a tanév legfárasztóbb időszakain.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.