A pedagógusok visszajelzései szerint a legtöbbeknek csak a minimummal emelték a bruttó béreik.
A mindenkori minimálbérhez igazított illetményhez képest a gyakornokoknál csak 23 százalékos emelés jön ki, pedagógus I. kategóriában 6–25 százalékos, pedagógus II-ben 1–29 százalékos, a mesterpedagógusoknál 0–18 százalékos, a kutatótanároknál pedig 6–27 százalékos - írta meg a PDSZ adatai alapján a 24.hu.
A lap arra volt kíváncsi, hogy pontosan hogyan valósult meg a pedagógusok béremelése, amihez az illetékes államtitkárság mellett az Oktatási Hivatalt, a szakszervezeteket, a Klebelsberg Központot és a Belügyminisztériumot is arról kérdezték, hogy hányan dolgoznak az olyan főbb kategóriákban, mint a gyakornok, a pedagógus I, pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár, továbbá, hogy
Érdemi információval csak a Klebelsberg Központ reagált, akik azt írták, a pedagógusok új életpályamodell-törvénye (státusztörvény) alapján az átlagbérük kategóriánként a következőképp alakult:
Közlésük szerint a kormány 340 milliárd forintból hozta létre a tanárbér-emelési alapot, valamint 2030-ig vállalta, hogy a diplomás átlagbérhez igazítják a pedagógusok fizetését. A 24.hu további kérdéseire nem válaszoltak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban azt írja, az általuk készített, eddig 2100 kitöltőnél járó kérdőív szerint a legtöbben csak a minimumot kapták, ami alapján a pedagógusok bruttó fizetése jelenleg 570 ezer forintra jön ki még úgy is, hogy a kitöltők közül többen is megkapják az extra 20 százalékos esélyteremtési illetménykiegészítést és az egyéb olyan pótlékokat, mint az osztályfőnöki, munkaközösségvezetői és egyéb megbízási díjak.
Nagy Erzsébet, a szakszervezet ügyvivője szerint a magasabb végzettségű, illetve hosszabb ideje pályán lévő, magasabb fizetési kategóriába tartozó pedagógusok számára csak 10–15 százalékos emelés valósult meg, vagy még ennyi sem.
Problémát jelent továbbá az is, hogy számos pedagógus nem kapta meg a plusz illetményt, például a természettudományos szakokért járó extra 4 százalékot, illetve nem kapnak esélyteremtési illetményt a szakszolgálatoknál dolgozó gyógypedagógusok sem, ha nem listás településen foglalkoztatják őket, és kiesnek a szegregált intézményekben dolgozó pedagógusok is, mert feltétel, hogy a rendeletben meghatározott képességfejlesztő foglalkoztatást tartsanak, de náluk az egész tanítás képességfejlesztő foglalkozásokra épül.
A PDSZ szerint továbbá vannak olyan pedagógusok is, akik még mindig nem kapták meg az új kinevezésüket, pedig ennek határideje január 30 volt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
