Nem tartoznak az új státusztörvény alá, ezért a béremelésre sem jogosultak.
Nem sorolták át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és a kormány által bejelentett béremelésben sem részesülnek azok a pedagógusok, akik idén nyugdíjba mennek - tudta meg a Népszava.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek"
- idézi egy hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógus szavait a lap.
Az említett tanár februártól a felmentési idejét tölti, emiatt nem sorolták át a státusztörvény szerinti jogviszonyba, így közalkalmazottként fog nyugdíjba menni. Azt viszont nem tudta, hogy a béremelés sem vonatkozik rá, még erre a rövid időre se.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik pedagógus is, aki a tankerületi központ egyik munkatársától tudta meg, hogy nem kell új munkaszerződést aláírnia, mert nem kap olyat, a státuszváltás opcióját pedig ősszel fel sem ajánlották neki, mert akkor már tudták, hogy hamarosan nyugdíjba megy.
A Népszava megkeresésére a Klebelsberg Központ egyelőre nem reagált. A szerdai sztrájktárgyaláson azonban a KK elnöke, Hajnal Gabriella a szakszervezeti képviselőknek azt mondta; mivel a nyugdíjba vonulók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, így nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.
"Ez nemcsak etikailag, de jogi szempontból is aggályos. Az illetmények meghatározása ugyanis nem a jogviszonyhoz, hanem munkakörhöz kötött, márpedig ezek a kollégák pedagógus munkakörben dolgoztak, illetve dolgoznak még mindig akkor is, ha januártól nem változott a jogviszonyuk" - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
