Nem tartoznak az új státusztörvény alá, ezért a béremelésre sem jogosultak.
Nem sorolták át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és a kormány által bejelentett béremelésben sem részesülnek azok a pedagógusok, akik idén nyugdíjba mennek - tudta meg a Népszava.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek"
- idézi egy hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógus szavait a lap.
Az említett tanár februártól a felmentési idejét tölti, emiatt nem sorolták át a státusztörvény szerinti jogviszonyba, így közalkalmazottként fog nyugdíjba menni. Azt viszont nem tudta, hogy a béremelés sem vonatkozik rá, még erre a rövid időre se.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik pedagógus is, aki a tankerületi központ egyik munkatársától tudta meg, hogy nem kell új munkaszerződést aláírnia, mert nem kap olyat, a státuszváltás opcióját pedig ősszel fel sem ajánlották neki, mert akkor már tudták, hogy hamarosan nyugdíjba megy.
A Népszava megkeresésére a Klebelsberg Központ egyelőre nem reagált. A szerdai sztrájktárgyaláson azonban a KK elnöke, Hajnal Gabriella a szakszervezeti képviselőknek azt mondta; mivel a nyugdíjba vonulók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, így nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.
"Ez nemcsak etikailag, de jogi szempontból is aggályos. Az illetmények meghatározása ugyanis nem a jogviszonyhoz, hanem munkakörhöz kötött, márpedig ezek a kollégák pedagógus munkakörben dolgoztak, illetve dolgoznak még mindig akkor is, ha januártól nem változott a jogviszonyuk" - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
