Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Nem tartoznak az új státusztörvény alá, ezért a béremelésre sem jogosultak.
Nem sorolták át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és a kormány által bejelentett béremelésben sem részesülnek azok a pedagógusok, akik idén nyugdíjba mennek - tudta meg a Népszava.
"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek"
- idézi egy hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógus szavait a lap.
Az említett tanár februártól a felmentési idejét tölti, emiatt nem sorolták át a státusztörvény szerinti jogviszonyba, így közalkalmazottként fog nyugdíjba menni. Azt viszont nem tudta, hogy a béremelés sem vonatkozik rá, még erre a rövid időre se.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik pedagógus is, aki a tankerületi központ egyik munkatársától tudta meg, hogy nem kell új munkaszerződést aláírnia, mert nem kap olyat, a státuszváltás opcióját pedig ősszel fel sem ajánlották neki, mert akkor már tudták, hogy hamarosan nyugdíjba megy.
A Népszava megkeresésére a Klebelsberg Központ egyelőre nem reagált. A szerdai sztrájktárgyaláson azonban a KK elnöke, Hajnal Gabriella a szakszervezeti képviselőknek azt mondta; mivel a nyugdíjba vonulók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, így nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.
"Ez nemcsak etikailag, de jogi szempontból is aggályos. Az illetmények meghatározása ugyanis nem a jogviszonyhoz, hanem munkakörhöz kötött, márpedig ezek a kollégák pedagógus munkakörben dolgoztak, illetve dolgoznak még mindig akkor is, ha januártól nem változott a jogviszonyuk" - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.