Kihagyták a fizetésemelésből az idén nyugdíjba vonuló pedagógusokat

Nem tartoznak az új státusztörvény alá, ezért a béremelésre sem jogosultak.

  • Székács Linda

Nem sorolták át köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, és a kormány által bejelentett béremelésben sem részesülnek azok a pedagógusok, akik idén nyugdíjba mennek - tudta meg a Népszava.

"Ledolgoztam negyven évet a köznevelésben, de nekem egy forint nem jár a nagy csinndarattával bejelentett 32 százalékos béremelésből. Miért? Mert hamarosan nyugdíjba megyek"

- idézi egy hamarosan nyugdíjba vonuló pedagógus szavait a lap.

Az említett tanár februártól a felmentési idejét tölti, emiatt nem sorolták át a státusztörvény szerinti jogviszonyba, így közalkalmazottként fog nyugdíjba menni. Azt viszont nem tudta, hogy a béremelés sem vonatkozik rá, még erre a rövid időre se.

Hasonló tapasztalatokról számolt be egy másik pedagógus is, aki a tankerületi központ egyik munkatársától tudta meg, hogy nem kell új munkaszerződést aláírnia, mert nem kap olyat, a státuszváltás opcióját pedig ősszel fel sem ajánlották neki, mert akkor már tudták, hogy hamarosan nyugdíjba megy.

A Népszava megkeresésére a Klebelsberg Központ egyelőre nem reagált. A szerdai sztrájktárgyaláson azonban a KK elnöke, Hajnal Gabriella a szakszervezeti képviselőknek azt mondta; mivel a nyugdíjba vonulók nem kaptak január elején kinevezésmódosítást, így nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik.

"Ez nemcsak etikailag, de jogi szempontból is aggályos. Az illetmények meghatározása ugyanis nem a jogviszonyhoz, hanem munkakörhöz kötött, márpedig ezek a kollégák pedagógus munkakörben dolgoztak, illetve dolgoznak még mindig akkor is, ha januártól nem változott a jogviszonyuk" - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.