Nem érettségizhetnek pedagógiából a pedagógia szakos diákok

Egy hónappal az egyetemi jelentkezés, négy hónappal az érettségik előtt tudták meg.

  • Székács Linda

Petíciót indítottak a csornai Hunyadi-középiskola pedagógia szakos végzős diákjai, miután kiderült, hogy nem tehetnek szakmai érettségi vizsgát pedagógia tantárgyból - írta meg a Telex.

A lap szerint az érintett intézményben január elején hívott össze rendkívüli értekezletet a szakképzési centrum igazgatója, hogy bejelentse: a tizenkettedikesek nem érettségizhetnek abból a tantárgyból, amire négy éven át kiemelt óraszámban készültek, és egy másik, ötödik érettségi tárgyat kell választaniuk.

Az érintett diákok ezt követően az ombudsmanhoz, a TASZ-hoz és a PDSZ-hez fordultak és petíciót is indítottak, amit ezidáig 2657-en írtak alá. A lapnak nyilatkozó egyik diák pedig elmagyarázta, hogy a pedagógia érettségi eltörlése miatt a tanító- vagy óvónőképző szakon továbbtanulni vágyó diákok elesnek a pluszpontok lehetőségétől, hiszen a szakmai érettségi emelt szintűnek számítana, jelen állás szerint viszont biológiából, állampolgári ismeretekből, testnevelésből vagy digitális kultúrából érettségizhetnek ötödik tárgyként.

A diákok a petíciójukkal azt szeretnék elérni, hogy a most végző, illetve a kifutó rendszerben tanuló diákok még vizsgázhassanak pedagógia tantárgyból, hivatkozva többek között arra a jogszabályra, hogy az érettségivel kapcsolatos változásokat két évvel a vizsga megszervezése előtt tudatni kell az érintettekkel, nem pedig egy hónappal az egyetemi jelentkezés, és négy hónappal az érettségi vizsgák előtt.

Az Oktatási Hivatal oldalán egyébként még szerepel a „pedagógiai ismeretek” tantárgy, a diákok szerint azonban az érettségi jelentkezési szoftveréből már törölték. Az OH listáján azért maradhatott, hogy aki a tavalyi vizsgán megbukott, még javítóvizsgát tehessen.

Aki tavaly érettségizett a tárgyból, de idén szeretne felvételizni egyetemre, már a felvi.hu jelentkezési oldalán sem találja meg a tantárgyat - teszik hozzá.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.