Egy szülő nem hagyta annyiban a Kúria döntését, így feltehetően nem lehet népszavazást tartani az iskolai óraszámcsökkentésről és a helyi tantervekről. Fordulatokban gazdag, tanulságos történet.
Az ügy úgy kezdődött, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 2023 tavaszán öt témában kezdeményezett népszavazást. Azonban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdéseket azzal az indokkal, hogy a megválaszolásukhoz szakmai ismeretekre van szükség, így a választól nem tudnák átlátni, hogy a döntésük milyen érdemi következménnyel járna - írja a hvg.hu.
A szakszervezet a Kúriához fordult, amely júniusban két kérdés esetében megváltoztatta az NVB döntését, és elkezdődhetett volna az aláírásgyűjtés az alábbi esetekben:
A történet ezután újabb fordulatot vett, mert az Ab júliusban megsemmisítette a Kúria döntését, mert annak jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor jóváhagyta azt, hogy a kérdések csak a kampányt követően, a szavazás napján lesznek egyértelműek a választók számára.
A Kúria októberben az Ab határozatára hivatkozva ismét jóváhagyta a két kérdést. Ekkor azonban egy iskolás gyerek szülője panaszt tett, hogy a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a közoktatásban részt vevő tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való, illetve a gyermeknek adandó nevelés megválasztásának jogára az, ha a kérdésben kiírt népszavazás az "igen” szavazatok győzelmével zárulna. Vagyis ha a gyereknek 3-mal kevesebb órája lenne, akkor valamelyik tantárgyból kevesebb ismerethez jut, amit például csak drága különórákkal lehetne pótolni. A helyi tantervek pedig megnehezítenék az iskolaváltást.
Ezen kívül a szülő azt is megjegyezte, hogy a Kúria októberben csaknem szó szerint megismételte az Ab által megsemmisített júliusi határozatát, pedig az Ab már régebben kimondta, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”, mert ez visszaélés a bírói függetlenséggel.
Az Ab kedden főleg az utóbbi érvvel foglalkozott, és igazat is adott a szülőnek, így másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését.Most újra a Kúriának kell lépnie, de ezután nem nagyon tehet mást, minthogy jóvahagyja az eredeti NVB-határozatot. Vagyis szinte biztos, hogy nem lesz népszavazás az óraszámok csökkentéséről és a helyi tantervekről.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
