Óvodai nevelő szakma: itt vannak a képzési és kimeneti követelmények

A tervek szerint a technikumi képesítéssel rendelkező óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni.

  • Székács Linda

Már elérhetők az óvodai nevelő szakma képzési és kimeneti követelményei - osztotta meg az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) először júniusban állt elő a technikumi óvodai nevelés képzés tervezetével, amiről akkor Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."

A technikumi szakma keretein belül a diákok amellett, hogy érettségit szereznek gyakorlatorientált szakmai oktatásban is részesülnek, ami az IKK szerint "az óvodai nevelők által ellátandó feladatokhoz szükséges kompetenciák elsajátítására fog irányulni." Az ötéves technikumi képzésben résztvevők az ágazati alapoktatást követően dönthetnek, hogy az óvodai nevelő szakmát vagy az ágazathoz tartozó másik, oktatási szakasszisztens szakmát választják.

Azok, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával, mindössze két év alatt megszerezhetik a képesítésüket, a pedagógiai előképzettséggel rendelkezők számára pedig a szakma akár egy év alatt is elsajátítható.

"A technikumi oktatásban résztvevők minőségi oktatását szavatolja, hogy az óvodai nevelő szakma képzési tartalma több érintett felsőoktatási intézmény bevonásával került meghatározásra"

- teszik hozzá, a szakma oktatását ugyanis okleveles technikusképzés keretében, felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indíthatják az erre engedéllyel rendelkező intézmények.

Az IKK szerint az óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni, velük együttműködve, érdemben tudnak majd részt venni az óvodások nevelésében és fejlesztésében, valamint az értelmi- és egészségfejlesztésüket szolgáló mindennapos nevelési tevékenységek elvégzésében. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az egyes nevelési feladatok megtervezése, megszervezése, valamint a magasabb szintű szakmai ismereteket igénylő feladatok ellátása továbbra is a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok feladata lesz.

Az óvodai nevelő és az óvodapedagógus elvárt kompetenciáinak, valamint feladatainak tervezett elhatárolásáról az alábbi táblázatból informálódhattok:

 

A képzéssel kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara korábban

aggodalmát fejezte ki.

Bejegyzésükben azt írták:

"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését."

 

Hozzászólások

Rohamtempóban, tanítási időben kellett véleményezni a tankerületi igazgatói pályázatokat – a PDSZ mellett egy diákmozgalom is tiltakozik

Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.

Megválasztották a HÖOK új elnökét

Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.