Bár a forrásokat szerdán jóváhagyták, még hetekbe telhet azok megérkezése, így a Belügyminisztérium egyelőre csak 10 százalékos béremelést ígér.
Feloldották a befagyasztott uniós források egy részét, Magyarország megkapja a tanári béremelés feltételeként is emlegetett 10,2 milliárd eurót, vagyis 3900 milliárd forintot - számolt be róla a kedd esti RTL Híradó.
A pénz feltételeként elvárt törvénymódosításokat a Parlament a keddi ülésén szavazta meg, többek között az igazságügyi reformot is, ami orvosolja az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait. A reformok szerdán a Magyar Közlönyben is megjelentek, ami után nem sokkal később az Európai Unió is közölte, hogy elhárultak az akadályok a Magyarországak járó támogatások folyósítása elől.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a forrásokkal kapcsolatban a Blikk Talk! című műsorában azt mondta, hogy a 2024-es januári emelést követően 2025-ben akár a bruttó 700 ezer forintot is elérheti majd a tanárok átlagbére. Ennek ellenére a Belügyminisztérium azt közölte: január 1-jétől egyelőre csak 10 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. További döntéseket akkor hoznak, amikor már megérkezett az uniós pénz, ez pedig nem egyik napról a másikra történik.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ha a nagyobb béremelés elmarad év elején, a szakszervezet ismét sztrájkot tervez.
"Ha a pedagógusok nem fogják összeszedni magukat és nem fognak egy komolyabb nyomást gyakorolni a kormányra, akkor a bértömeg tíz százalékának emelkedésénél többre ne számítsanak" - nyilatkozta.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
