„Aki éppen ráér, az bemegy” - ez az új elv a tanárhiány miatt küszködő állami iskolákban.
Az iskolapszichológus beszél angolul, ezért jobb híján ő tartott angolórákat egy jó nevű, kéttannyelvű budapesti iskolában szeptemberben, máshol a rajztanár könyörgött hetedikes biológia tanmenetért, mert beosztották annak tanítására, egy vidéki iskolában pedig szakszerű helyettesítésben már nem is reménykednek: volt, hogy a takarító ment be felügyelni a diákokat - derül ki a Házon kívül riportjából.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a budapesti Álmos Vezér Általános Iskola és Gimnáziumban akkora a tanárhiány, hogy előfordul, hogy a diákok csak délre mennek be az iskolába, az emelt informatika oktatás pedig azért nem valósul meg, mert hónapok óta nincs szakos informatikatanár.
"Ez egy gimnázium. Az emelt informatika azt jelenti, hogy a szabadon válaszható órakeretben, ami 1-2 óra évfolyamonként, megnyomják egy picike informatikával. Nincs tagozat, meg nincs… tehát ez egy… most már… az önök gyerekei ide járnak… ez egy méz a madzagon. Ez egy marketingfogás. Nincs ilyen, hogy emelt. Tehát gimnáziumban ez egy értelmezhetetlen valami"
- magyarázta korábban az érintett tankerületi igazgató.
A PDSZ adatai szerint július óta körülbelül 2500 pedagógus mondott fel. Voltak, akik még nyáron, a státusztörvény elfogadása után rögtön jelezték a távozásukat, mások az őszi szünet előtt tanítottak utoljára, miközben a kormány rendre elbagatelizálja a pedagógushiányt. Rétvári Bence államtitkár szerint például elmaradt a felmondási hullám, amivel "a baloldal és a szakszervezetek hónapok óta biztatták a tanárokat," öt-tízezres számok helyett pedig mindössze a pedagógusok körülbelül egy százaléka hagyta el a pályát szeptemberben.
Közben azonban az érintett iskolák pedagógusai szerint nem ritka, hogy olyan tanít egy adott tantárgyat, akinek más szakon van végzettsége és diplomája.
"Mintha már normává válna, hogy »jaj van diplomád majd tanítasz valamit«. Aki éppen ráér, az bemegy" - mondja Gadanecz Éva, egy budapesti gimnázium tanára, aki azt is hozzátette: a pedagógus csoportokban rendre találkozik olyan bejegyzésekkel, amikben a kollégái kétségbeesetten kérnek egymástól segítséget.
"Küldjön nekem valaki hetedikes biológia tanmenetet. Mert amúgy rajztanár vagyok, és sose tanítottam biológiát, de most azt kell tanítanom"
- idézi az egyik bejegyzést.
Egy miskolci diák szerint az ő iskolájában helyettesítés rendszerint nincs, ha pedig esetleg mégis van, az érkező szakos tanár nem ért ahhoz a tantárgyhoz, amit helyettesítenie kellene. Egy nyilatkozó szülő szerint pedig egy vidéki iskolában az is előfordult, hogy tanárok hiányában a takarítónőket küldték be az elmaradó órákra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
